A szentmisére érkező hívek a Szent Rita tiszteletére emelt mellékoltárra helyezték saját rózsájukat, melyeket Marti József a szertartás keretében megáldott, hálát adva Isten végtelen szeretetéért.
Szent Rita halála előtt néhány hónappal egy lehetetlennek látszó kérdéssel fordult unokahúgához. Arra kérte őt, hozzon neki rózsát szülei kertjéből. Januárban, ez teljesíthetetlen kérés volt a betegen fekvő Ritától, viszont unokahúga ennek ellenére felment Rita szüleinek hegyoldalban lévő kertjébe. Csodálkozva fedezte fel, hogy a hóban rózsabokor virít, rajta egy szál vörös rózsával. Az asszony visszagyalogolt a kolostorba és átadta Ritának a rózsát, aki hálát adott Isten szeretetének e jeléért. Nagy bizalom fakadt ekkor Rita szívében, mert a rózsa bizonyság volt számára, hogy Istennek semmi sem lehetetlen.
Így lett Szent Rita szimbóluma a gyönyörű, ám tüskés rózsa. Ritáé, aki Jézus töviskoronájának egy tövisét a homlokában viselte. Halálának liturgikus emléknapján a rózsa megáldásával minden évben erre emlékezünk– idézte fel a szent történetét Marti József.
Forrás: Váci Egyházmegye
Fotó: Bujáki Szent Márton-plébániatemplom
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria