Sportolók a hit fényében – Megemlékezés Budapest-Újlakon

Hazai – 2018. december 9., vasárnap | 14:55

A Budapesti Atlétikai Szövetség szervezésében december 7-én ötödik alkalommal emlékeztek meg az elhunyt sportolókról.

Az újlaki Sarlós Boldogasszony-plébániatemplom kertjében, a sportolók emléktáblájánál Beran Ferenc plébános, egykori atléta áldotta meg a szövetség koszorúját, majd a templomban gyászmisét celebrált.

A templomkertben a megemlékezés a Himnusz eléneklésével kezdődött, majd Beran Ferenc plébános köszöntő szavai és az áldás után a Szózat következett. A jelenlévők – köztük Balczó András, a Nemzet Sportolója, háromszoros olimpiai bajnok magyar öttusázó – elhelyezték mécseseiket az emléktáblánál, amelynek a felirata Szent Pál apostol vallomása–hitvallása: „A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, a hitemet megtartottam.”

A megemlékezést követő gyászmisén Beran Ferenc homíliájában arról beszélt, hogy „az életünk verseny, küzdünk a céljaink eléréséért”. – De ebben a küzdelemben figyelünk-e a végső célunkra? – tette fel a kérdést a szónok. – Szükségünk van az életünk megtisztítására, ezt szeretjük halogatni, noha elengedhetetlen ahhoz, hogy ne tévesszük szem elől a végső célt.

A sport és a hit kapcsolatáról szólva a plébános felhívta a figyelmet: a sport lehetőséget ad arra, hogy kibontakoztathassuk Istentől kapott tehetségünket; egyúttal másokat is lelkesíthetnek a nagy sportteljesítmények s maga a sportszerűség is. Szent Pál nem véletlenül hasonlítja az életet a sporthoz: az idevonatkozó leveleiben a korintusiakhoz szól, egy olyan város lakóihoz, amely rendelkezett stadionnal, és a polgárok számára nem voltak ismeretlenek a futóversenyek, az ökölvívó tornák. – Újszövetségi értelemben a hit küzdelmének célja az üdvösség: ez a hervadhatatlan koszorú az örökkévalóságban. A sport ugyanakkor másokat, akár egy országot vagy sok milliárd embert is lelkesíthet; nem csupán a sportoló ügye, hanem valamiképpen tanúságtétel a Teremtőről – hangzott el a gyászmise homíliájában. – A sportolóktól megtanulhatjuk azt, hogy miközben az ember Isten álmát megvalósítja, elszenvedi a vereséget is, s eközben mégis tud örülni a másik győzelmének.

Beran Ferenc példaként említette azt a felemelő eseményt, amely Papp László háromszoros olimpiai bajnok ökölvívónkkal történt meg, amikor a melbourne-i olimpia elődöntőjében pontozással legyőzte lengyel ellenfelét, aki annak előtte, egy varsói mérkőzésen még kiütötte őt. A lengyel magabiztosan kezdett, de a meccs végére nyilvánvalóvá vált Papp Laci fölénye, és még mielőtt a pontozó bíró kihirdette volna az eredményt, a lengyel odalépett magyar ellenfeléhez, és a győztesnek kijáró gesztussal a magasba emelte Papp Laci kezét. „A sportolói nagylelkűség ékes példája volt ez a gesztus” – mondta a szónok.

A szentmise után a plébánia közösségi termében kötetlen beszélgetéssel folytatódott a megemlékezés, a sporttársak, barátok, hozzátartozók – köztük Balczó András, a Nemzet Sportolója, háromszoros olimpiai bajnok magyar öttusázó; Korompai Péter, a Budapesti Atlétikai Szövetség elnöke és Sátor László, a szövetség főtitkára – részvételével.

A megemlékezésen megtekintettek egy dokumentumfilmet Papp László életéről, amelyet többek közt a bajnok fia készített. Beran Ferenc atya felhívta a figyelmet azokra a képsorokra, amelyek Papp Laci gyermekkorától kezdve töretlen hitéről tanúskodnak. A jelenlévők a filmben láthatták, hallhatták Jean Paul Belmondo francia színész lelkes méltatását a magyar bajnokról, majd Szepesy György emlékezését a Beran Ferenc atya által említett melbourne-i elődöntőről, és többek közt Balczó András gondolatait a siker és a kegyelem kapcsolatáról. „Papp Lacit a siker nem tette elbizakodottá vagy fennhéjázóvá, továbbra is közvetlen maradt az emberi kapcsolataiban, mint annak előtte” – fogalmaz Balczó András a dokumentumfilmben.

Fotó: Papp Laci/Facebook

Körössy László/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria