Isten kuckója – Szakmai napra gyűltek össze a Váci Egyházmegye hitoktatói

Hazai – 2019. november 6., szerda | 9:49

A Váci Piarista Gimnázium adott otthont a Váci Egyházmegye katekétáinak szervezett őszi szakmai napnak október 26-án. A jövő évi Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra való készülethez kapcsolódva a főelőadók témája a személyes istenkapcsolat, a mindennap szükséges megtérés és az Eucharisztiában velünk lévő Krisztussal való közösség volt.

Az alkalom dicsőítéssel és szentségimádással kezdődött, amelyet Gável András zenész vezetett.

Versegi Beáta Mária nővér, a Nyolc Boldogság Közösség tagja a gyermekek szentségimádásáról beszélve szólt a kapcsolódás és a jelenlét szükségességéről, amely az ember természetes belülről fakadó igénye. A gyerekek számára ez sokszor sokkal nyilvánvalóbb, mint a felnőtteknek. Oda kell figyelnünk a hittanórákon azokra a természetes és őszinte pillanatokra, amikor a tanuló kifejezi ezt a számára magától értetődő viszonyt.

A legtöbb gyerek számára például érthetetlen a „tabernákulum” kifejezés, azonban játék során szinte minden gyerek épített már kuckót. Ha egy kapcsolatra akarjuk meghívni a gyerekeket, akkor a tabernákulumról bátran elmondhatjuk, hogy az egy kuckó, amiben Jézus lakik.

Fogalmilag ekkor fogja tudni a gyerek az idegenül hangzó szót egy teljesen jól érthető, számára érzelmileg és értelmileg egyaránt értelmezhető valósághoz kapcsolni.

Versegi Beáta előadása végén négy kulcsszóban foglalta össze, hogy melyek azok a tényezők, amelyek hidat képeznek a liturgia és az élet között.

– Jelenlét: Isten létmódja a jelenlét. Jézus megígérte, hogy velünk lesz a szentmisében: jelenvalóvá teszi magát értünk. Minőségi jelenlétre vagyunk meghívva.

– Érzékelés: érzékelni azt, ami most van, anélkül, hogy ezt minősítenénk, előítéletmentesen viszonyulni a dolgokhoz. Saját magunk minősítgetése nem használ nekünk és rengeteg energiába telik.

– Együttműködés: együttműködöm azzal, ami megváltoztathatatlan: az érzéseimmel, tapasztalataimmal, a szándékaimmal, a másikkal, a Szentlélekkel. Az igazság Nála van, nem nálam. „Mit üzen nekem Ő? Merre van a több élet? Nekünk megadatott, hogy szentmiséről szentmisére találkozzunk Vele. Figyelem a világgal együttműködő Istent.”

– Hálaadás: felismerem azt a jót, ami adatott. Képessé válok érzékelni azt a jót, ami körülvesz, amiért hálás lehetek. A hitoktatásomban több van, mint amit én beletettem, nem én „csinálom” egyedül. Isten gondoskodó!

Marton Zsolt váci megyéspüspök előadását három fő gondolatfonálra fűzte, beszélt az istenkapcsolat lényegéről, a megtérésről és az „istengyermekség” jellemzőiről. Meggyőződése szerint minden ember vágyódik Isten felé és vágyik egy hiteles közösségre, Szent Ágostont idézve: „Mindenki keresi Istent, nélküle nem lehet élni.” Annak kapcsán, hogy milyen az Isten és milyen képet alkotunk róla, az a meghatározó, hogy milyen képet adnak róla a szülők és a hitoktatók.

Hogy a gyermek meglássa Istent, fel kell tenni azokat a kérdéseket, amelyek az elköteleződés alapjai: Van-e intim kapcsolatom Istennel? Van-e imakapcsolatom Vele? Beengedem-e az életembe Istent? Szeretném-e átadni Neki az életemet? Megtérek-e naponta?

A főpásztor a mindennapi megtérés kapcsán a megújulásra és a tökéletessé válás útjára mutatott rá. Az istengyermekség fogalmának jellemzői: az Istentől való függőség, vagyis hogy tudom, hogy függ a létem Tőle; nyitottság, ami az ősbizalmat jelenti, Isten arcát szeretném meglátni a másikban; befogadás; tanulékonyság: nem tudok mindent, ezért kész vagyok tanulni és a jót befogadni; őszinteség; egyszerűség: vállalom Istent, és olyan leszek, mint a gyermek.

Marton Zsolt beszéde végén az Egyház, a Szentatya, a püspökök tanításainak fontosságára hívta fel a figyelmet, kiemelve, hogy a hitoktatón keresztül az Egyház szól. Ezért mindenkinek az egységre kell törekednie és tudatában kell annak lennie, hogy amit mond, tesz, annak jelentősége van. Útravalóul elmondta a hitoktatók életének négy pontját:

Fontosabb, hogy hogyan élek, mint az, hogy mit teszek.
Fontosabb az, amit Krisztus cselekszik bennem, mint amit én teszek.
Fontosabb az egységet megélni, mint egyedül küzdeni a feladataimmal.
Fontosabb a kereszt, mint a siker, mert a kereszt termékenyebb.

Ebéd után a résztvevők előzetesen feltett közérdekű kérdéseikre kaptak választ, majd műhelyfoglalkozások következtek. Minden hitoktató két ötvenperces kiscsoportos foglalkozáson vehetett részt. Ezek között voltak módszertani képzések, motivációs jellegű szakmai műhelyek és mentálhigiénés szakember által vezetett foglalkozások. A következő műhelyfoglalkozások közül választhattak: Isten tervében munkálkodva módszertani műhely Csiba Tibor atya vezetésével, Mozgásos énekek módszertani műhely több hitoktató vezetésével, Nehéz korcsoport? drámajátékok az órán ifj. Borbáth Gábor hitoktató, mentálhigiénés szakember vezetésével, Keresztkérdés motivációs műhely a hitoktatót érintő kihívásokkal kapcsolatosan Kecskés Attila atya vezetésével, Bevonás és bevonódás módszertani műhely a közös problémamegoldásról mint a hittanórák hatékony eszközéről Böndő-Szegedi Szilvia hitoktató, mentálhigiénés szakember vezetésével.

Forrás: Tornay Gábor, Bölönyi Gabriella/Váci Egyházmegye

Fotó: Bölönyi Gabriella

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria