Szent László-kápolna a határon – Veres András szentmisét mutatott be Sopronkövesden

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A magyar–osztrák határtól néhány száz méterre, Sopronkövesd szőlőhegyén, az Agg-hegyen, a kotecsi parkerdő öreg fáinak ölelésében áll a Szent László-kápolna. A pici épületet a 18. század első felében építette a területen kisebb birtokkal rendelkező Dongó család. Először Szent Donátnak, a szőlőtermelők védőszentjének tiszteletére szentelték – ennek emlékét őrzi a kápolnához vezető út szélén álló Szent Donát-szobor. Később Boldogságos Szűz Mária, majd Szent Anna titulust is viselt a kápolna.

A terület a kommunizmus alatt határzár alatt állt, ahova csak engedéllyel léphettek be az emberek, hogy műveljék a földet. A kápolna azonban megmaradt és 1995-ben, Szent László király halálának 900. évfordulóján az akkori plébános és a képviselő-testület kezdeményezése nyomán a lovagkirály lett az új védőszentje, helyet adva a helyi Szent László-tiszteletnek.

Az idei emlékév során a sopronkövesdi egyházközség családi napot, illetve a helyi Kisboldogasszony-templomtól gyalogos zarándoklatot is szervezett a kápolnához, most pedig elhelyezték az új oltárképet.

A püspöki szentmisén koncelebráltak a környező települések lelkipásztorai, valamint Szalai Gábor sopronkövesdi plébános. A liturgián részt vett Szabó György, győri egyházmegyei karitászigazgató is, ezzel is kifejezve a köszönetet az egyházközségi karitászcsoport tagjainak, akik tevékenyen részt vesznek a közösség ünnepein, így a mostani rendezvényen is.

Veres András püspök szentbeszédében rámutatott: az, hogy az országhatár közelében, egy pici kápolnánál ünneplünk, nem véletlen. Hiszen a történelmi Magyarország peremvidékein Szent Lászlót különlegesen is tisztelték, mint hazát védő, segítő szentet. Ez a tisztelet ma is élő a magyarság, de más népek körében is az egész Kárpát-medencében.

Ha a lovagkirály erényeit szemléljük és példaként tekintünk rá, segíthet bennünket, hogy szűkebb és tágabb otthonunkban, hazánkban és Európában közösséget hozzunk létre a nemzetiségek, nemzetek között. László király célja az volt, hogy minden itt élő számára egy szeretett hazát építsen, amit mindenki otthonának tekinthet még akkor is, ha különböző nyelvet beszélnek. Az országnak, amit László a szentistváni alapokon épített, a krisztusi evangélium volt az alkotmánya. Ha azt akarjuk, hogy hazánkban és Európában a különböző nemzetiségek ma is egységben, közösségben éljenek, akkor nekünk is az evangéliumot kell alapul vennünk. 

„Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz” – idézte Veres András Konrad Adenauer híres mondatát, hozzátéve: e kijelentésnek az igazságát talán ma még inkább értjük. Hiszen látjuk, hogy kontinensünk népei szakítottak az evangélium tanításával, és bizony nem is volt még ennyire bizonytalan a jövők, mint éppen napjainkban. Krisztus evangéliuma az, ami képes ma is közösséget teremteni. Ahol az emberek nem erre építenek, ott nem lesz egység sem az egyes családokban, sem a közösségekben, sem az országban, sem a nemzetek között. Ezért Szent Lászlót ünnepelve imádkozzunk Európa egységéért is – buzdított a főpásztor –, hiszen ő nagyszerűt alkotott e téren: olyan egységes birodalmat tudott alkotni, ahol a népek közösségben éltek az evangélium alapján.

Azt olvassuk a szentírásban, Jézus azt mondta: „nem azért szálltam alá a mennyből, hogy a magam akaratát tegyem meg, hanem annak akaratát, aki küldött” (Jn 6,38). Szent László ebben rendkívüli módon Jézus követője volt: minden igyekezetével arra törekedett, hogy Krisztus evangéliumát, a mennyei Atya akaratát valósággá tegye. Szent László Jézus követése mindannyiunk számára példa lehet, hogy mi is minden körülmények között keressük az Atya akaratát – emelte ki a püspök. – Isten minden egyes embert hív a vele való egységre, és az Egyház az evangéliumot hirdetve segíteni kíván megtalálni az utat Isten országa felé, ami nemcsak eljövendő boldogság, hanem itt a földi életben is megvalósuló, boldogító életforma. Isten útjának követése különböző módon valósulhat meg az egyes ember életében, de közös a felelősségünk abban, hogy kötelességünk saját hivatásunkban, ott, ahol vagyunk az ő akaratát keresni és teljesíteni. És ha ezt megtesszük, akkor meg fogjuk tapasztalni, hogy Isten országa itt van közöttünk.

Veres András hozzátette: Szent László nagyszerű példát adott nekünk ebben. Ő kiváló volt, mint férj és apa, mint katona, mint uralkodó. Mi is, bármilyen munkát végzünk, bármi is az élethivatásunk, mint Krisztus követői a magunk területén kell, hogy megtegyük azt, amit az evangéliumból megismertük. Kívánom, hogy ez a kép sokakat segítsen abban, hogy Szent László erényeit szemlélve és a példáját követve meg tudja ezt valósítani a mindennapokban.

A szentmise után a főpásztor megáldotta a Szent László-kápolna új oltárképét, mely a győri Szent László-hermát ábrázolja. A festmény Magyarné Derszib Eti evangélikus festőművész alkotása és a sopronkövesdi plébániához tartozó nagycenki egyházközség jóvoltából készült el.

Fotó: Lambert Attila

Szalontai Anikó/Magyar Kurír