Szentendrén is befogadták a Hajléktalan Jézus-szobrot

A Hajléktalan Jézus-szobrot Libárdi Henrietta, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szentendrei csoportjának tagja köszöntötte, majd Morva Emília, a segélyszervezet közép-magyarországi régiójának vezetője mondott beszédet. Morva Emília kiemelte: bátorság kell ahhoz, hogy meglássuk Jézust a rászoruló emberekben, hogy le tudjunk hajolni.

Blanckenstein György plébános arról beszélt, hogy a szobor látványa zavarba ejtő a templomban, hiszen a mindennapokban sokszor elmegyünk a hasonló helyzetben fekvő, szenvedő emberek mellett. „Ez az alkotás nem csupán a hajléktalanságról szól, hanem az együttérzésről, az elutasítottságról és az elszalasztott szeretetlehetőségekről is. Vigyük Jézus elé most az elhatározásunkat, hogy ő nem lesz hajléktalan a mi szívünkben” – hangsúlyozta Blanckenstein György.

A Hajléktalan Jézus kapcsán Páljános Ervin szobrászművész tett tanúságot az együttérzés fontosságáról; majd Márton Zsófia köszönte meg a szeretetszolgálat szentendrei csoportjának segítségét, amit akkor nyújtottak számára, mikor egyedül maradt három gyermekével. Kovács Miklósné, a szentendrei hajléktalanszálló alapítója Teréz anya gondolataival hívta fel a figyelmet arra, hogy az együttérzés felelősséggel is jár, valamint, hogy az irgalmasság testi cselekedetei mellett a rászoruló embereknek a szóra is nagy szükségük van.

A közös éneklés és imádság után a máltai csoport adományaként cserkészek osztottak friss cipókat a szobor mellett. A Hajléktalan Jézus szobra mellett egész éjszaka a város katolikus közösségei, cserkészek, valamint imacsoportok tartottak virrasztást.

Forrás: Magyar Máltai Szeretetszolgálat

Fotó: Kovács Bence

Magyar Kurír