Szentmise és orgonakoncert a győri Szent-Anna templomban

Hazai – 2017. szeptember 21., csütörtök | 11:12

Szeptember 17-én Bognár István püspöki irodaigazgató, plébános szentmisét mutatott be, majd Soós Gábor orgonaművész, a Győri Hittudományi Főiskola Egyházzenei Tanszékének tanára adott koncertet az orsolyita nővérek Szent-Anna templomában az Ars Sacra Fesztivál keretében.

Bognár István szentbeszédét a zene és a liturgia összefonódása ihlette. Szent II. János Pál pápát idézve a liturgikus zene három sajátosságát emelte ki: szentség, művészet és egyetemesség. A zene hitéletben betöltött jelentőségét az is mutatja, hogy a legnagyobb hittudósok foglalkoztak a vallásosság és a zene kapcsolatával, így például Szent Efrém, milánói Szent Ambrus, Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás és Keresztes Szent János. Az ókori filozófusok is foglalkoztak a zene és spiritualitás kapcsolatával: Platón szerint a ritmus és a dallam behatol a lélek legmélyébe és átalakítja azt – az igaz, a jó és a szép felé tereli. A hit szeretet – idézte a lelkipásztor Szent II. János Pált – ezért teremt zenét.

A plébános a zene ás a liturgia párhuzamát a melódia, harmónia, szimfónia fogalomegyüttesének evangéliumi összefüggéseiben bontotta ki: a melódiának, az alapdallamnak számunkra magának Jézus Krisztusnak kell lennie, akinek irgalmassága, emberszeretete és megbocsátása nyilvánvalóvá vált, amikor emberré lett. Ő maga az irgalom, a misericordia. Őmellette állunk mi – Prohászka Ottokártól kölcsönzött példával élve az evangéliumi házasságtörő asszonyként – a bűn okozta nyomorúságunkkal, miseriánkkal. E végtelen irgalom az az alapdallam, amelyből keresztény életünknek ki kell indulnia. Az evangéliumban megjelenő, számadást tartó, de az adósságot bőkezűen elengedő király – Isten – ezzel az irgalmassággal viszonyul hozzánk.

Ha két ember erre az alapdallamra alapozza életét és egy irányba tekint, harmónia alakul ki közöttük: a szüntelen megbocsátás és kiengesztelődés állapotát élik meg. Két vagy több ember egymáshoz való viszonya, zengése vezet a szimfóniához, miként a tékozló fiú történetében, amikor az úr és egész háza népe bocsánata és kiengesztelődése az együttlét örömteli állapotát hozza el. Ez az örömteli állapot maga a béke. A béke állapota képes előhívni az egyetemes üdvözítő terv valódi célját már itt a földi létben is. „Tégy engem, Uram, békédnek eszközévé” – mondta Assisi Szent Ferenc. Nem véletlen, hogy a „Dona nobis pacem” a barokk misék utolsó tétele; nem véletlenül összegződik a lényeg abban a szeretetszimfóniában, amit csakis a béke képes megteremteni.

 

Soós Gábor orgonaművész koncertje – melynek során dél-német, itáliai, spanyol és németalföldi barokk műveket hallhatott a közönség – ezt a hangokon is túlszárnyaló, spirituális mélységű szimfóniát idézte fel. Olyan élményben lehetett a hallgatóságnak része, amelyben nyilvánvalóvá vált: az orgona a létezés minden szintjét képes hanggá formálni.

Forrás: Zsuppán Klaudia/Győri Egyházmegye Sajtóirodája

Fotó: Németh Péter

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria