Szentmisével és könyvbemutatóval emlékeztek a Comunione e Liberazione alapítójára Budapesten

Hazai – 2020. február 8., szombat | 12:50

A Comunione e Liberazione (Közösség és Szabadság) mozgalom alapítója, Don Luigi Giussani halálának tizenötödik évfordulója alkalmából február 7-én a budavári Nagyboldogasszony-templomban Erdő Péter bíboros, prímás főcelebrálásával tartottak szentmisét, majd a plébánián bemutatták az alapító magyar nyelven most megjelent kötetét.

A szentmisén koncelebrált Michael August Blume SVD, hazánk apostoli nunciusa, Ternyák Csaba egri érsek, Süllei László általános érseki helynök, a Mátyás-templom plébánosa és több, a mozgalomhoz valamilyen formában kötődő pap.

A szertartás elején Németh Tamás, a Comunione e Liberazione (CL) közösség magyarországi vezetője köszöntötte Erdő Péter bíborost, és kifejezte a közösség háláját, amiért elfogadva a meghívást bemutatja a szentmisét az alapító atya halálának tizenötödik és a CL Fraternitás szentszéki elismerésének harmincnyolcadik évfordulóján. Kérte, hogy a szentmisét arra a szándékra ajánlja, hogy az Egyház életéhez való tartozásban Don Giussani karizmáját hűségesen követve a közösség tagjai eleget tudjanak tenni Ferenc pápa felszólításának: „Kövessétek Jézust, halljátok meg mindennap az ő hívását, mely a tanúságot tevőkön keresztül ér el bennünket!”

Németh Tamás kiemelte, hogy a közösség tagjai életüket a Szentatyáért és embertestvéreikért ajánlják fel. Kérik a Szentlelket, hogy a Krisztussal való találkozás váljék egyre inkább életük látóhatárává és kapcsolataik igazi formájává.

Erdő Péter bíboros szentmisén elhangzott homíliáját teljes terjedelmében közöljük.

Főtisztelendő Apostoli Nuncius Úr, Érsek Úr! Krisztusban Kedves Testvérek!

A mai evangéliumban egy olyan ember vértanúságáról olvastunk, aki Krisztus előfutára volt. Maga Jézus a legnagyobbnak nevezi őt az asszonyok szülöttei között (Mt 11,11). Keresztelő János hirdeti a bűnbánatot, hirdeti a házassággal kapcsolatban Isten akaratát és törvényét. Ez váltja ki Heródes haragját, aki bebörtönzi bátor szavai miatt. Innentől kezdve azonban az események már nem teljesen Heródes szándékai szerint haladnak.

Egyetlen konkrét eseménybe sűrítve láthatjuk azt, hogy a gonoszság dinamikája hogyan működik a történelemben. Mert Heródes csak hencegni akar a vendégek előtt, mert ittas a társaság, mert nagylelkűnek akar mutatkozni, mert Heródiás bosszút akar állni a fogoly Keresztelő Jánoson. Így követi el Heródes azt, amit maga sem szeretne, hiszen egyébként szívesen hallgatja Keresztelő Jánost, megérzi benne a prófétát. Talán fél is tőle. Később, amikor Heródes Jézusról hall különös híreket, mintha a lelkiismeret-furdalás állna az érdeklődése mögött.

Így van ez valahogy azzal az elutasítással is, ami Krisztus személyét és Egyházát övezi gyakran a nem hívő világban. Valódi hibák felnagyítása, rágalmak, megmagyarázhatatlan gyűlölködés, hamis előítéletek áthagyományozódása nemzedékről nemzedékre vagy akár keresztény emberek gyávasága, alkalmazkodása a vallásellenes környezethez karrierjük érdekében – a sok kisebb-nagyobb elfogultság, megalkuvás – az üldözések szörnyű hullámait válthatja ki sokszor úgy is, hogy a kegyetlenségek résztvevői eredetileg egyáltalán nem akartak ekkora gonoszságot végbevinni.

Létezik tehát a gonoszságnak is dinamikája, ám nemcsak a külső világban, hanem a saját életünkben is. A bocsánatos bűnök iránti érzéketlenség, a kisebb-nagyobb hanyagságok és megalkuvások nagy bűnökbe sodorhatnak minket. Mindent tudott ezekről a titokzatos hatásokról és összefüggésekről Jézus Krisztus, aki a Miatyánk utolsó kérésében arra tanít minket, hogy magától Istentől kérjük, szabadítson meg minket a gonosztól, a kísértőtől; hogy mindig akaratára figyeljünk, és Isten segítségével egyre jobban megvalósíthassuk Isten uralmát a magunk életében. Ámen.

*

A szentmisét követően a plébánián Erdő Péter bíboros és Roberto Fontolan, a CL nemzetközi központjának igazgatója mutatta be Don Giussani és két társzerző Nyomaink a világ történetében címen megjelent kötetét. Schanda Balázs, a pódiumbeszélgetés moderátora először arról kérdezte Erdő Pétert, hogy milyen szálak kötik a mozgalomhoz, illetve annak alapítójához, Don Giussanihoz.

A főpásztor röviden válaszolt: „Valamiképpen a történelem. Ezért is örülök, hogy erről pont a mai történelmi jellegű könyv bemutatóján szólhatok.” Mint mondta, a rendszerváltozás idején a katolikus egyetem megalapításán fáradoztak. Ebben az időben a kelenföldi plébánián lakott, ahol felkeresték Magyarországon élő olasz fiatalok, akikkel többek között hitről, katekézisről beszélgettek. A beszélgetés során kiderült, hogy a fiatalok kapcsolatban vannak a Comunione e Liberazione mozgalommal. Erdő Péter olaszországi tanulmányai kapcsán tudta, hogy a mozgalom otthon érzi magát az egyetemek világában. Részben meghatározzák egy-egy egyetem katolikus jellegét, másrészt a diákság körében is jelentős hatással bírnak. Ezért a katolikus egyetemet előkészítő munkatársai egy részével felkereste a milánói katolikus egyetemet, hogy az ottani tapasztalatokról tájékozódjanak.

Ezek erősítették meg bennünk azokat az eszményeket, melyek segítették a hazai egyetem alapítását – mondta Erdő Péter, majd hozzátette: a közösséggel hiten alapuló, de többek között kulturális együttműködés is kialakult. Megismerkedett a mozgalom alapítójával, Luigi Giussanival is, akivel – mint mondta – nagy élmény volt a beszélgetés.

A korábban már külföldön megjelent, magyar nyelven most kiadott kötettel kapcsolatban a könyvbemutatón elmondták, hogy Don Giussani atyát a kilencvenes években különös erővel foglalkoztatta a megtestesülés titka.

A könyv végigvezeti az olvasót János és András apostol elhívásától egészen azokig, akik ma követik Krisztust, és megélik a vele való közösséget a család, a hivatás, a munka vagy a közélet bármely területén.

* * *

Luigi Giussani 1922-ben született a Milánó melletti Desióban. 1954-ben gimnáziumi hitoktatóként indított mozgalmat a diákok közötti nagyobb keresztény jelenlét buzdítására.

E csoportokat eleinte Gioventù Studentescának, vagyis Tanuló Ifjúságnak nevezték, majd 1969-ben megjelent a Comunione e Liberazione (CL) név, ezzel foglalva össze azon meggyőződést, hogy a közösségben megélt kereszténység az ember igazán szabaddá válásának alapja.

A CL szándéka a hozzá csatlakozók érett keresztény nevelése és az Egyház küldetésében való együttműködés a modern társadalomban. A CL karizmája nem korlátozódik egyetlen adott feladatra, inkább úgy mondhatnánk, hogy a mozgalom eredeti jellege az a módszer, ahogy meg lehet élni a kereszténység tapasztalatát. Ebben az értelemben két tényezőt hangsúlyoznak: annak hirdetését, hogy Isten emberré lett, történelmileg társul szegődött az ember életútjához; illetve annak kijelentését, hogy a Názáreti Jézus az összhang, közösség, egység egy jelében, az Egyházban, az ő titokzatos testében van jelen. Ebből a két alkotóelemből fakad a missziós lendület, hogy őt mindenki megismerje és elismerje mint a történelem és az idő Urát.

A mozgalmon belül létrejött közösségi formák közül az egyik legkiemelkedőbb a testvériség, vagy fraternitás (Fraternitá di Comunione e Liberazione). Ez világiak pápai jogú társulása, amelyet a hetvenes években volt egyetemisták hoztak létre azzal a céllal, hogy közösségben mélyítsék el az Egyházhoz tartozásukat a felnőtt életben és az azzal járó felelősségben. A testvériséget II. János Pál pápa 1982. február 11-én ismerte el, hangsúlyozván a CL szerepét az Egyház evangelizációs munkájában, különösen a társadalom elkeresztényietlenedett területein, ahol az emberi élet és a társadalmi együttélés alapelvei forognak kockán. A testvériség csaknem negyvenezer tagot számlál, szabadon szervezett kisebb-nagyobb csoportokban. Az elköteleződés célja, hogy az egyes ember életszentségre jutását segítse, ezt célozza a barátság és az osztozás is. A testvériséghez csatlakozás a személytől az egyéni imaélet napi rendszerességét kéri, lelkigyakorlaton való részvételt és anyagi támogatását a testvériség missziós, karitatív és kulturális kezdeményezéseinek.

Magyarországon a CL a nyolcvanas évek második felében kezdett gyökeret verni, magyar fiatalok közösségében, olasz barátaik révén.

A Fraternitá San Carlo Borromeo (Borromeo Szent Károlyról nevezett Papi Testvériség) 1985-ben jött létre a Comunione e Liberazionén belül. A mozgalomhoz tartozó papok célja olyan közösség létrehozása volt, amelynek tagjai támogatják egymást hivatásukban, megélik a CL karizmáját, különös tekintettel a misszióra, amelynek vállalására tudatosan készülnek.

A mozgalom immár évtizedek óta megrendezi a Rimini Meetinget, amely minden augusztusban egy héten át kínál színvonalas kiállításokat, előadásokat, kerekasztal-beszélgetéseket, színielőadásokat, koncerteket.

Fotó: Lambert Attila

Bókay László/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria