Tanévzáró konferenciát tartottak a Kánonjogi Posztgraduális Intézetben

Hazai – 2022. május 19., csütörtök | 17:51

A PPKE Kánonjogi Posztgraduális Intézete (KJPI) május 17-én tartotta akadémiai évet záró tudományos konferenciáját. Az előadók alapvetően az állam és az egyház kapcsolatát tárgyalták a rendszerváltás óta eltelt több mint harminc év távlatában. Ujházi Lórándnak, az intézet oktatójának összefoglalóját olvashatják.

Szabó Péter intézetvezető köszöntőjében ismertette a KJPI helyzetét. Emellett röviden kitért a Római Kúriát szabályozó új törvény kihirdetésére, illetve az „Isten népe” egyháztan néhány aktuális kérdésére.

Az első előadást Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek tartotta. Előadásában bemutatta, hogy az egyházi jogszabályok milyen hatással voltak az állami jogrendszerekre. A blaszfémia világi jogi büntetésén és a házasság szintén állami elismerésén keresztül szemléltette, hogyan változott a világi jog hozzáállása a kánonjogi szabályokhoz.

A második és a harmadik előadás kifejezetten a magyar jogrendszerről szólt. Schanda Balázs, a PPKE professzora a magyar jogrendszert alapvetően annak individualista beállítottságában mutatta be. Emellett hét pontban foglalta össze az állam és az egyház kapcsolatának jellegzetességeit Magyarországon. Ami kifejezetten a Szentszék és a magyar állam kapcsolatát illeti, a kétoldalú megállapodások technokrata módon közelítik meg a területet – hangsúlyozta Schanda Balázs. – Technikai útmutatást adnak az egyház és állam kapcsolatáról.

Csink Lóránt, szintén a PPKE tanára, a vallásszabadság és a lelkiismereti szabadság területének különbözőségeit szemléltette előadásában. Kiemelte, amíg a vallásszabadság az állam által könnyebben, addig a lelkiismeret szabadsága nehezebben értelmezhető és szabályozható.

A másik két előadást Puskás Bálint, a román alkotmánybíróság nyugalmazott alkotmánybírája és Stefan Zeman, a nagyszombati egyetem adjunktusa tartotta. Puskás Bálint az állam és az egyház kapcsolatának román, Stefán Zeman a szlovák modelljét mutatta be. A jogi elemzés mellett szociológiai és társadalmi perspektívákat sorakoztattak fel. Mindketten rámutattak a magyar rendszertől eltérő elemekre. A két szomszédos ország rendszerének bemutatása azért is jelentős, mert ezek jogrendszere a magyarral párhuzamosan fejlődött a rendszerváltás után, így párhuzamosságai és eltérései különösen érdekesek számunkra.

Forrás: PPKE KJPI

Fotó: PPKE JÁK

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria