Tanúságtevő sorsdöntő pillanatokban – Boldog Meszlényi Zoltánra emlékeztek Budapesten

Hazai – 2019. március 5., kedd | 10:20

Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek mutatott be március 4-én, Boldog Meszlényi Zoltán emléknapján szentmisét a vértanú püspök tiszteletére a budapest-lágymányosi Boldog Meszlényi Zoltán-templomban.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A búcsúi misére eljöttek az esperesi kerület papjai, és annak ellenére, hogy az ünnep hétköznapra esett, megtelt a templom hívekkel. Musits Antal plébános köszöntötte a főpásztort, paptestvéreit, minden megjelentet, s kérte Erdő Pétert, hogy szóljon néhány szót a tíz esztendővel ezelőtt boldoggá avatott Meszlényi Zoltánról, akinek égi születésnapját ünneplik most itt, az öt éve az ő tiszteletére felszentelt templomban.

Musits Antal hozzátette, szeretné, ha a szentmisén az egykori főpásztor, Tiszteletreméltó Mindszenty József boldoggá avatásáért is imádkoznának a hívek, valamint mindenki könyörögne hazánkért és az Egyházért.

A bíboros arra hívta fel mindenki figyelmét, hogy kérhetjük Boldog Meszlényi Zoltán közbenjárását. Hozzátette: többen jelezték, hogy átélték az ő feléjük áradó szeretetét, segítségét. Erdő Péter kérte, hogy ezeket a konkrét esetekben tapasztalható imameghallgatásokat jelentsék a hívek az egyházmegyei hatóságnak. Hiszen ha azokat elküldik a Vatikánba kivizsgálásra, esetleges pozitív elbírálásuk utat nyithat annak, hogy Meszlényi Zoltánt a szentek sorában tisztelhessük.

Boldog Meszlényi Zoltán és Tiszteletreméltó Mindszenty József bíboros kapcsolatáról is beszélt a főpásztor. Mint mondta, Zoltán püspök Mindszenty bíboros segédpüspöke volt, szolgálatát elkötelezetten végezte. Miután Mindszenty József hercegprímást 1948 karácsonyán letartóztatták, majd koncepciós perben elítélték, Drahos János került a kormányzói posztra, aki azonban nem sokkal később meghalt, így a székeskáptalan döntésének értelmében Meszlényi Zoltán lett az egyházmegye helynöke, noha a kiépülő kommunista diktatúra mást akart a helyére. Meszlényi Zoltán tudatában volt, milyen veszélynek van kitéve, de úgy gondolta, hogy az Egyháznak szüksége van olyan püspökre, aki az evangéliumi hűségben él. „Krisztus hű pásztoraként a hitet és az Egyházunk iránti hűséget nem tagadom soha! Isten engem úgy segéljen!” – e szavakkal zárta esküjét Meszlényi Zoltán esztergomi érseki helynök.

Erdő Péter bíboros homíliájában – melyet teljes terjedelmében közlünk az alábbiakban – szintén szólt a hűségről, a helytállásról.

* * *

Krisztusban Kedves Testvérek!

„Nem ti beszéltek, hanem Atyátok lelke szól belőletek!” – ezt hallottuk a mai Evangéliumban. A jézusi mondás pedig jövendölésként hangzik el követői számára, akiket majd Krisztus miatt hurcolnak el és állítanak bíróság elé. Számukra szól az ígéret, hogy megadatik nekik abban az órában, mit is mondjanak. A tanúságtétel sorsdöntő pillanataiban nem mindig a bíróság előtt kell megvallani hitünket. Boldog Meszlényi Zoltánt nem is állították bíróság elé. Egyszerűen csak elhurcolták. Számára a döntő pillanat valamikor 1950. június 17-én a déli órákban érkezett el. Ekkor a káptalan őt választotta helynöknek Mindszenty bíboros akadályoztatása miatt. Ő pedig ezekkel a szavakkal vállalta el a tisztséget: „Én elvállalom azzal a megjegyzéssel: sicut ovis ad occisionem ductus”, vagyis „mint a leölésre szánt bárány”. Számára ezek voltak a tanúságtétel szavai. Évtizedeken át dolgozott az egyházmegyei hivatalban. Tudta, hogy életfontosságú, hogy az egyházmegyének legyen főpásztora, aki döntéseit a hit alapján, Krisztus ügyének érdekében hozza meg. Tudta azt is, hogy a sztálinista üldözés légkörében az életével fizethet hűséges helytállásáért. Ezzel váltotta valóra a püspökké szentelésekor választott jelmondatát: Fidenter ac fideliter – Bizalommal és hűséggel.

Az Egyház története azt mutatja, hogy a vértanúk és a szentek nem csak a bíróság előtt kapják meg a Szentlélek ajándékát, hanem életükkel, szavaikkal, tanításukkal is tanúságot tesznek a bennük működő Szentlélek erejéről. Ezért tekint az Egyház különleges tisztelettel a szentek írásaira és beszédeire, különösen is a régi idők szent püspökeinek, az egyházatyáknak a tanítására. Boldog Meszlényi Zoltán beszédeiben és írásaiban is felcsillan a Szentléleknek ez a különleges ajándéka. Amikor a 2020-as eucharisztikus világkongresszusra készülünk, hallgassuk meg az ő tanítását! Főegyházmegyénkben akkor is szokásban volt, hogy minden nap más plébánián tartottak szentségimádást. Egy ilyen szentségimádási nap lezárásakor Zoltán püspök így beszélt a hívekhez:

„Ha megkérdezitek tőlem, mi volt az a lelki élmény, amit én ma is, mint más Szentségimádási napokon is átéltem, azt kell mondanom, hogy Isten közelségének átérzése, hogy itt, az oltáron a tabernákulum fölött elhelyezett trónon maga az Isten van, akivel elmerülhetek bizalmas – majdnem azt mondanám – baráti beszélgetésben, s kiönthetem előtte lelkemet. Valamikor Mózes írta ötödik könyvében, hogy nincs még egy nép, amelyhez olyan közel volna az Isten, amilyen közel van hozzánk a mi Istenünk, valahányszor hozzá folyamodunk (vö. MTörv 4,7). Milyen tökéletes megvalósulást jelentenek ezek a prófétai szavak az Újszövetségben az eucharisztikus Üdvözítőre vonatkoztatva! El sem tudunk képzelni tökéletesebb istenközelséget, mint amelybe előttünk rögzíti magát az Úr Jézus a kenyér színe alatt. Ott van zajtalanul, egy gyertya pislákolása nagyobb hangot ad, mint az örökkévaló Isten jelenléte a kenyér színe alatt.”

Ezután a vértanú püspök így folytatja: „A másik nagy lelki élményünk minden Szentségimás alkalmából, hogy mi szegény, gyarló, szenvedő emberek egy hatalmasság előtt vagyunk, aki minden hatalma mellett, mint jó barát fogad, minden panaszunkat és kérésünket segítő készséggel veszi át tőlünk… Ez a Názáreti Jézus rejtőzött el előttünk a kenyér színe alá. Nem kell-e őt keresnünk határtalan bizalommal minden bajunkban és szenvedésünkben?”

Ez a bizalom vezette Boldog Zoltán püspököt és erre a bizalomra van szükségünk ma is. Mert joggal aggódunk természeti környezetünk pusztulása és az emberiséget tépázó önzés, kegyetlenség, fegyveres erőszak meg-megújuló hullámai miatt. Érezhetünk keserűséget a megtévesztés, az indulatok manipulálása, az egész népeket, nemzeteket, embercsoportokat vagy akár az Egyházat érő negatív hangulatkeltés láttán. Döbbenten fedezhetjük fel az információk és képek zűrzavarában, hogy gyakran már nem is keressük, hogy mi az igaz, hanem csak az érdekesre és a kényelmesre vágyunk. Nehezen tudjuk összeszedni magunkat annyira, hogy értelmesen gondolkodjunk vagy világosan beszéljünk, pedig ezen a hangzavaron túl nekünk is Krisztushoz kell fordulnunk, a Mindenható Királyhoz. Szenvedésében és halálában ő lett a megoldás. Az ő feltámadásán alapszik bizalmunk Istenben, mert mindig az övé az utolsó szó. Ő pedig maga az Igazság és a Szeretet. Kérjük Boldog Meszlényi Zoltán vértanú püspök közbenjárását, hogy plébániáink élete megújuljon, hogy komolyan vegyük missziós küldetésünket. Mert Krisztus örömhírét tovább kell adnunk a távol állóknak, az érdekteleneknek, a fáradtaknak, azoknak, akik gyanakodva tekintenek Egyházunkra. Kérjük Zoltán püspök segítségét betegeink és magunk számára, hogy mindig Krisztus iránti bizalomban és hozzávaló hűségben élhessünk. Ámen.

* * *

A szentmise végén a pápai és magyar Himnusz eléneklése előtt az alábbi könyörgést mondták el a hívek, kérve Boldog Meszlényi Zoltán közbenjárását: Mindenható, örök Isten. Te megadtad boldog Zoltán vértanú püspöknek, hogy beléd vetett bizalommal hűségesen végezze szolgálatát. Kérünk, tekints szenvedésekben bővelkedő áldozatos életére, és amint ő egykor szavával és példájával a rábízottak segítségére volt, úgy most mi is érezzük hatékony közbenjárását.

Fotó: Merényi Zita

Bókay László/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria