Terápiás munkatársait díjazta a Katolikus Szeretetszolgálat

Hazai – 2021. december 18., szombat | 19:15

A Katolikus Szeretetszolgálat Szörényi Gábor jezsuita papról elnevezett díját hálaadó szentmise keretében adták át Budapesten, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia irodaházában december 17-én. Idén tizenhárom terápiás munkatársuk tevékenységét ismerték el, Küsmödi Teréz mentálhigiénés szakember, a Názáret Otthon munkatársa vehette át a fődíjat.

A díjátadáson Vajda Norbert főigazgató más elfoglaltsága miatt nem tudott személyesen jelen lenni, ezért videóüzenetben köszöntötte a kitüntetetteket. Elmondta, hogy nemcsak az elmúlt év munkáját köszönik meg nekik, hanem sok esetben húsz-harminc év fontos szolgálatát. Rámutatott, hogy olyan munkatársakat díjaznak most, akik a pandémia idején és úgy általában is a mindennapokban nagyon sokat tettek a rájuk bízottakért. „Olyan embereket, akik úgy játszanak főszerepet a gondozottak, az otthonok életében, hogy közben a háttérben vannak. Mindannyian olyan személyiségek, akik egy érintéssel is csodákat művelnek” – hangsúlyozta.

A terápiás munkatársak szervezésében valósulhatott meg idén is a nagy sikerű „Tevékeny élet” fesztivál, amely vidám hangulatával, az együtt töltött idővel és a közös élménnyel gazdagította a résztvevőket és a nézőket is.

Az ünnepség keretéül szolgáló szentmisét Burányi Roland, a Katolikus Szeretetszolgálat lelkipásztora celebrálta. Egy idézet segítségével rámutatott, hogy egy díjat sokkal inkább jellemez az, hogy kiről nevezik el és kik vehetik át, mint hogy kik alapították. A Szörényi Gábor-díj arról a kiváló jezsuita atyáról lett elnevezve, akinek a hite, reménye, szeretete, talpraesettsége a legnehezebb időkben is megmutatkozott.

Az ’50-es években 11 ezer földönfutóvá lett szerzetestárs mellett és egy kettétört életpálya közepette is helytállt, amikor beteg, idős szerzetesnővérek és szerzetesek százairól kellett gondoskodnia új formában, és sok munkára termett embernek, a volt szerzeteseknek adott új életet a hetvenegy éve megalakult Katolikus Szeretetszolgálat révén. Egy kiváló embernek állít tehát emléket ez a díj, akinek a semmiből kellett várat építenie, és ebben a kiválóságban kell követnünk őt – világított rá Burányi Roland.

A lelki vezető arról is szólt, hogy sok helyen már szinte keresik, hogy megfelelő embereket találjanak egy-egy díjra, de a szeretetszolgálatnak inkább fordított a gondja: túl sok jó dolgozójuk van, és mindenkit nem díjazhatnak. „Nincs hatszáz díjunk, limitált a széria” – mondta. Roland atya beszélt arról is, hogy fontosak az ilyen kitüntetett alkalmak, mint egy-egy díjátadó, de sokkal lényegesebbek azok a pillanatok, amikor megérintünk valakit, úgy, hogy akár nem is voltunk tudatában.

Jézus ezeket a rejtett érintéseket is látja, amikor a fiatal nővérke befonja a kilencvenéves mamika haját, amikor a szellemi fogyatékos lányt anyaként öleli át a szerető gondozó, vagy amikor az idős, demens nénit, aki folyamatosan beszél a mise alatt, a gondozó mint az édesanyját öleli át. Ezeket a tetteket nem lehet elvárni, pláne megfizetni – hangsúlyozta.

A Szörényi Gábor-fődíjat Küsmödi Teréz, a soroksári Názáret Otthon munkatársa vehette át, aki közel húsz éve az otthon dolgozója. Mentálhigiénés munkatársként töretlen lelkesedéssel és odaadással segíti az otthon lakóit. Egy személyben lánya, barátnője és gondnoka az otthonban élőknek. Mindig, mindenki számára elérhető, és munkakörét jóval meghaladó kéréseket is teljesít. A munkaideje szinte sohasem ér véget. Az otthon szabadidős programjait lelkesen szervezi, nem fogy ki az ötletekből.

Küsmödi Teréz kérdésünkre elmondta, mindig is segítő területen képzelte el magát, elismerését édesanyjának is ajánlja, akitől emberszeretetét örökölte, tanulta. Úgy véli, a díját szét kéne darabolni a munkatársai között, mert nélkülük nem tudná ugyanúgy elvégezni a munkáját. Arról is beszélt, hogy ő is rengeteg szeretetet kap az otthonban élőktől, például mostanában is, amikor beteg volt, nagyon sokan rákérdeztek, hogy mi van vele, jobban van-e már. Annak idején gyermeke születésekor is vele örültek, akkor is imádkoztak érte, amikor valamilyen nagyobb nehézsége volt. Ez a szeretet is az oka, hogy a kisebb-nagyobb megingások ellenére megmaradt ezen a pályán.

Rajta kívül tizenkét másik terápiás munkatárs vehetett át Szörényi Gábor-díjat Deli Endre szakmai és Pocsai Valéria gazdasági igazgatótól.

Balázs Anita a dabasi Zárdakert Idősek Otthona terápiás munkatársa, az idős lakók iránti empátiája, toleranciája, emberséges hozzáállása példaértékű.

Fazekasné Lőrincz Éva fejlesztő pedagógus az ipolytölgyesi Szent Erzsébet Otthon munkatársa. 1998-ban kezdte meg szolgálatát az intézményben mint segédgondozó, később munkája mellett megszerezte a hitoktatói diplomáját, így mentálhigiénés feladatokat is ellát.

Kovács Andrea terápiás munkatárs a csákvári Szent Vince Otthonban dolgozik. Szaktudása és gyakorlati tapasztalata révén új módszereket, terápiás eszközöket vezetett be a demenciával élők ellátásába. Betegsége miatt nem tudott jelen lenni, helyette Kemény Lászlóné vette át a díjat.

Lantosné Berkesi Judit, a solymári Szent József Otthon terápiás munkatársa több helyen dolgozott már vezetőként, ellátottjogi képviselőként. Kiemelkedő szakmai tudása és kapcsolatai nagy segítséget nyújtanak az intézmény vezetősége és dolgozói számára.

Oraveczné Safranka Eszter huszonegy éve dolgozik a parádi Szent Ottilia Otthonban, illetve az elődintézményben. Tizenkét éve az intézmény demens részlegének mentálhigiénés munkatársa. A hosszú évek alatt sem veszített lelkesedéséből.

Szabóné Babetta Nikoletta a XXIII. János Otthon munkatársa, gyógytornász-mozgásterapeutája. Felelősségtudatát és hozzáállását jelzi, hogy az intézményi teljes zárlat idején, amikor a Názáret-házban nem mehetett át az ellátottakhoz, önként ajánlotta fel, hogy az intézmény más részeiben segít a gondozóknak.

Versegi Lászlóné a jászberényi Szent Klára Idősek Otthona terápiás munkatársa. Az ellátottak számára szervezett napi foglalkozások koordinálása mellett a hitélet gyakorlásában, a vallási, egyházi ünnepek szervezésében különösen jelentős feladatot vállal.

Wolf Mónika a székesfehérvári Országos Papi Otthon szociális munkatársa. Elsődleges feladata az érdeklődőkkel, a lakókkal és hozzátartozóikkal való kapcsolattartás, amelyet kiválóan  végez.

Zorics Ilona a XXIII. János Otthon Okos Gizella Ház mentálhigiénés munkatársa, aki huszonegy éve teszi lelkiismeretes munkájával szebbé a lakók és kollégái mindennapjait.

Kovácsné Gajdics Éva a jászapáti Szent Vendel Otthon terápiás munkatársa, mosolya gyógyír minden lelki sebre.

Bartucz Istvánné, a tiszaalpári PAX Otthon terápiás munkatársa tizenhét éve végez odaadó munkát, kezdetben ápolóként, majd foglalkoztatóként késztetést érzett a szociális asszisztens és mentálhigiénés asszisztens szakképzés megszerzésére.

Magyarné Dancsa Rozália, a lajosmizsei Szent Lajos Otthon munkatársa, szociális és terápiás egységvezetője harminc éve dolgozik az otthonban.

A Szörényi Gábor-díjat két éve alapította a Katolikus Szeretetszolgálat abból a célból, hogy elismerje az intézményeiben dolgozó munkatársai kiemelkedő emberi, szakmai és lelki teljesítményét.

A kitüntetettek tavalyelőtt az ápolók, tavaly a technikai személyzet köréből kerültek ki.

Szerző: Agonás Szonja

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria