Titkaiban üdvösségünkről elmélkedünk – Rózsafüzért imádkozók találkozóját ünnepelték Budapesten

A szertartás elején Nagy Károly pápai káplán, esperes köszöntötte a főpásztort, és örömét fejezte ki, hogy a pandémia ellenére is sokan „bátorkodtak eljönni” a találkozóra az ország minden részéből. Károly atya emlékeztetett rá: százöt évvel ezelőtt ezen a napon szentelték fel a templomot a domonkosok, abban a reményben, hogy a rózsafüzért imádkozók országos szentélye legyen; emellett közeleg október 7-e, Rózsafüzér Királynőjének ünnepe.

Erdő Péter bíboros ugyancsak örömmel szólt arról, hogy a járványveszély ellenére is megtartják ezt a mai, ünnepi szentmisét. Emlékeztetett, hogy a rózsafüzér a közösségi és a személyes imádságnak is kiemelkedő formája, hiszen titkaiban üdvösségünk történetének legnagyobb titkait elmélkedjük át.

*

Erdő Péter homíliáját teljes terjedelmében közöljük:

Krisztusban Kedves Testvérek!

A Rózsafüzér Királynője Plébániatemplomban a mai napon búcsút ünneplünk. Nagyszerű alkalom ez arra, hogy együtt elmélkedjünk üdvösségünk történetének azokról az igazságairól, amelyek a rózsafüzér imádságban újra és újra ismétlődnek.

Az evangéliumban Szűz Mária szerepének és méltóságának legfontosabb igazságait hallottuk. Ő a kegyelemmel teljes, ő az, aki igent mond az Isten akaratára; ő az, aki által a Mindenható Krisztust ajándékozza a világnak.

Istent magát – sápadt, halvány emberi hasonlattal – ősi idők óta királynak is nevezik az emberek. Az Ószövetség gyakran szólítja így az Örökkévalót. Nem egyszer azt is hozzáteszi: „a világmindenség Királya”. Ebből persze azonnal kitűnik az is, hogy itt a király szó valami sokkal többet, sokkal nagyobbat jelent, mint amit földi fogalmainkkal elképzelhetünk.

Szűz Máriát is ősidők óta királynőként tiszteli az Egyház. A Lorettói Litániában található fohászok közül több is királynénak nevezi Máriát. Amikor 431-ben az Efezusi Egyetemes Zsinat kimondta, hogy Szűz Mária valóságos istenszülő, vagyis nem csupán Krisztus anyja, hanem Isten anyja (DS 251), akkor az imádkozó Egyház is kibontotta ennek a titoknak a gazdagságát. Máig imádkozzuk az ősi fohászt: „Oltalmad alá futunk, Istennek szent Szülője…”. A pápák is gyakran királynőnek nevezték Máriát. Mondjuk őt Apostolok Királynéjának, Vértanúk Királynéjának, Hitvallók Királynéjának, Angyalok Királynéjának, Pátriárkák, Próféták Királynéjának, Béke Királynéjának, sőt a Világmindenség Királynéjának is, és mondjuk Mennyek Királyné Asszonyának is az Egyház ősi imádságában, a zsolozsmában, ahol ma is énekeljük a Regina Coeli kezdetű antifónát. Méltó volt külön is hangsúlyozni ezt a tanítást, hiszen a Mária mennybevételének ősi igazságát kihirdető apostoli rendelkezés (XII. PIUSZ, Const. Ap. Munificentissimus Deus, 1950. november 1.) kifejezetten kimondja, hogy a Szűzanya „testével és lelkével a mennyei legfőbb dicsőségbe fölvétetett, ahol Fiának, az idők halhatatlan Királyának jobbján Királynőként tündököl” (DS 3902). A II. Vatikáni Zsinat szintén egyértelműen a Mindenség Királynéjának nevezi Szűz Máriát, mégpedig éppen mennybevétele összefüggésében. Ezt mondja: „Felmagasztalta, a Mindenség Királynéjává tette őt az Úr, hogy tökéletesebben hasonuljon Fiához, az uralkodók Urához (vö. Jel 19,16), a bűn és a halál legyőzőjéhez” (Lumen Gentium 59.). Méltán mondhatjuk tehát, talán világosabban és határozottabban is, mint bármikor, hogy a Boldogságos Szűz Mária a világ győzelmes Királynéja. Az Egek Királynéja kifejezés tehát egészen univerzális magasságokba emel minket. Bizalmat ad Mária anyai közbenjárásában. Bizalmat ad emberi történelmünk nehézségei, hitünk megpróbáltatásai között is.

A mai szentmisében Szűz Máriáról királynői méltósága keretében, mint a Rózsafüzér Királynőjéről emlékezünk meg. Ez így általánosan hangzik, de ha belegondolunk, azt jelenti, hogy Szűz Máriának különleges szerepe volt Krisztus üdvözítő művének egész folyamatában: az angyal üzentére kimondott igentől kezdve egészen mennybevételéig és annak a dicsőséges helynek az elfoglalásáig, amit a rózsafüzérben így említünk: aki téged, Szent Szűz, a mennyben megkoronázott.

A bennünk működő isteni kegyelem képessé tesz minket is arra, hogy minden valóságos vagy látszólagos nehézségen úrrá legyünk. Krisztus testvéreiként, Mária gyermekeiként kimeríthetetlen erőforrások nyílnak meg a számunkra. Ha gazdagok vagyunk, a szeretet képes feltörni megkérgesedett szívünk burkát, és nagylelkű segítségre indítani minket a rászorulók iránt. Ha anyagi nehézségekkel küzdünk, a bizalom és a remény fényét csillantja fel a kegyelem, megmutatja, hogy nem a földi jólét az egyetlen érték. Ötleteket ad, hogy még a kevésből is valamilyen módon testileg vagy lelkileg segítsünk másoknak. És a kegyelem indít minket a szívből jövő imára másokért és önmagunkért, papjainkért, az egész Egyházért, plébániai közösségünkért, hazánkért és a világért. De imádkozunk szeretteinkért, hozzátartozóinkért, sőt ellenségeinkért is. Ez az a nagyszerű lehetőség, ami még a beteg és szenvedő embereknek is a rendelkezésére áll. Imádkozni, engesztelni, szeretetből Istennek ajánlani másokért még a szenvedésünket is. Dicsérni Istent csodálatos nagyságáért és jóságáért. Egyszerűen csak elmondani neki, hogy szeretjük őt.

Ennek az egyházközségnek a megújulásáért, a külső körülményeiben, hitében, közösségi lelkületében való megerősödéséért és virágzásáért is sokan imádkoznak. A plébánia pedig része az egyházmegye és az egész világegyház nagyobb közösségének. Lelkiekben és anyagiakban egyaránt az a méltó a keresztényekhez, ha megosztják egymással örömeiket és gondjaikat. Egyházmegyénk figyelmes szeretettel és készséggel kíséri ennek a plébániának az életét és a megújulását. Mindnyájan szeretettel imádkozunk Károly atyáért is, hogy jó egészségben, lelkipásztori lelkesedéssel és örömmel dolgozzék a rábízott hívek üdvösségéért.

Adja Isten, hogy minden plébánia a remény és az üdvösség jele legyen a világ számára. Szűz Mária, Rózsafüzér Királynője, könyörögj érettünk! Ámen.

*

A szentmise előtt a találkozó résztvevői közösen imádkozták a rózsafüzért, a szertartás után pedig szentségimádás tartottak, szintén rózsafüzér imával.

A tizedek között tanúságtevők vallottak a rózsafüzérről. Szavaikból kiderült: a szentolvasó ereje rendkívüli, főleg, ha többen végzik, ilyenkor egyértelműen igazolódik Jézus mondása: „Ha ketten vagy hárman összegyűltök a nevemben, ott vagyok közöttetek.” Megtérések történnek, jobbak lesznek azok a felnőttek és gyerekek, akikért a hívek elimádkozzák a rózsafüzért. Az egyik tanúságtevő elmondta, hogy ő egy olyan imaláncban vesz részt, ahol éjjel-nappal, folyamatosan imádkozzák a rózsafüzért, a hívek felváltva imádkoznak, otthonról is, hiszen a világban működő gonosz ellen a leghatásosabb ellenszer az Oltáriszentség és a rózsafüzér.

A találkozón zenei szolgálatot végzett a templom két felnőttből és négy kisgyermekből álló zenekara. Emellett Nizalowski Fanni hárfázott, Deák Júlia fuvolázott; tárogatón Nagy László játszott. 

Fotó: Merényi Zita

Bodnár Dániel/Magyar Kurír