Tizenötödször szervezett egyházmegyei találkozót a váci püspökség

A résztvevők egymás hitéből bátorítást merítve, együtt élték át az emmauszi tanítványok örömét, azt, hogy Jézus velünk van. A nap mottója – „Krisztus él(j) bennünk” – is azt az emberi szándékot és reményt fejezte ki, hogy meglássuk egymásban Krisztust.

A jelenlévőket reggel a házigazda, Miklós Zalán plébániai kormányzó köszöntötte, majd Juhász Ildikó polgármester fejezte ki örömét azért a megtiszteltetésért, hogy a település lehetőséget kapott az esemény megszervezésére, és mindenkinek lelki feltöltődést és szép élményeket kívánt. A találkozóra hallássérült hívek is érkeztek, részükre jeltolmács fordította az elhangzottakat.

Az esemény fő helyszíne az erre az alkalomra felállított nagysátor volt a falu régi focipályájának területén, a fák alatt pedig egész napos gyermekprogrammal, játékokkal, kézműves-foglalkozással várták az óvodásokat és kisiskolásokat. A plébániatemplomban öröm útja elmélkedésen és zenés szentségimádáson vehettek részt az érdeklődők, de volt könyvek és kegytárgyak vásárlására is lehetőség. Jelen volt a Váci Egyházmegyei Karitász és a jövő évi Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus egyházmegyei képviselete. 

Az első előadó Lendvai Zoltán János atya volt, akit sokan úgy ismernek, mint a „gördeszkás pap”. Huszonegy éve szolgál plébánosként Rédicsen. Az evangelizációt Bosco Szent János példáját követve játékosan képzeli el és valósítja meg. Örömteli, vidám, gördeszkás technikák bemutatójával egybekötött előadása minden korosztályt lenyűgözött.

Lendvai Zoltán vallja, a játék a leggyorsabb és legmélyebben szántó pedagógiai eszköz. Szavaival arra világított rá, minden cselekedetünkben ott lehet a Jóisten, és a játék előtt, után is lehet imádkozni, hálát adni. Legfontosabb üzenetként azt fogalmazta meg: „Csak a tiszta szív tud igazán örülni. Az igazi öröm forrása pedig az, ha másik ember kedvében járok.”

Második előadóként Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató, a Váci Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatóságának pedagógiai igazgatója lépett a nagysátor „színpadára”. Neveléskutatóként legjobban a személyiség hatékony fejlesztése, az érzelmi intelligencia humán tőkévé alakítása érdekeli, az, hogyan tanítsunk-neveljünk úgy, hogy ne csupán ismereteket, hanem életet alakító tudást és tapasztalatot adjunk át.

Előadásában a szövetségről beszélt, amely az Istennel és embertársainkkal való kapcsolatunkban jelenik meg. Kitért a szeretetkötelék mértéke szerinti terhelhetőségre, az emberbe kódolt vágyakozás életben tartására, az Isten iránti bizalom megélésére. „Ha kell, megtagadható vagyok, eszközként használhatsz. A szeretetben mindig egy kicsit meghalunk, nem te vagy és én vagyok, hanem mi vagyunk, és a bennünk élő Krisztussal szövetségben vagyunk” – mondta.

A délelőtt harmadik, utolsó előadása tanúságtétel volt, amelyet Olaj-Rabóczky Anett tett fiatalon átélt abortuszáról és a sok évvel később megélt csodás gyógyulásáról. Azóta érez küldetést, hogy az abortuszon gondolkodó, valamint az azon átesett anyákon segítsen tanúságtételével és hitével.

Jelenleg az abortusz.hu oldal szerkesztője, a Ráhel Szőlőskertje gyógyító hétvége munkatársa és a József Szövetség tagja, és immár négy gyermek édesanyja. Olaj-Rabóczky Anett őszinte tanúságtétele mély hitről, az Isten iránti bizalomról és arról a reményről tett bizonyságot, hogy a legnagyobb bűnből, bajból is van kiút.

Ezután a közös ebédre és  szabad programokra került sor, majd ismét egy mély tanúságtételt hallgathattak meg a résztvevők Holló András kertészmérnök, teológus, kerekesszékes tánctanártól. Saját életpéldáján keresztül mesélt Istennel való kapcsolatáról, annak elmélyüléséről és más alapokra helyezéséről, arról, hogy milyen változásokat hozott balesete. Hangsúlyozta: keresztény emberként egymást kell segítenünk az Istennel való kapcsolat felé. Vallja, ha valakinek istenélménye van, akkor őt meg kell erősíteni, mert az istentapasztalat nagy ajándék.

A kereszténység lényegének a békét tekinti, amiről Jézus beszél. Ha az embernek megvan a belső békéje, abból állandóan tud meríteni. A krisztusi békéből határtalan nyugalom sugárzik. A hétköznapi döntéseink kapcsán pedig azt hangsúlyozta, minden lépésünknél ott kell hogy legyen az a gondolat, hogy az az örök élet távlatából jó-e.

Az előadás után közös szentségimádást tartottak, majd Beer Miklós váci megyéspüspök mutatott be szentmisét Varga Lajos segédpüspökkel és a jelen lévő paptestvérekkel együtt.

Szentbeszédében az egy közösséghez való tartozásról és egymás elfogadásáról elmélkedett. Szent Péter és Szent Pál apostolok főünnepe kapcsán kitért a két apostol jellemvonásaira, hiszen nem egyforma tulajdonságokkal rendelkeztek, és más volt az Istentől elrendelt útjuk. Pál gondolatát követve mondta: „Minket egy lélek itatott át, felelősek vagyunk egymásért, féltjük egymást, aggódunk és hálát adunk egymásért.”

Homíliájában a főpásztor feltette azt a kérdést: Kik vagyunk mi? Hogyan érthetjük meg, miért vagyunk „Egyház”? A szó maga is kifejezi: egy ház, egy egész. A megértésben segít minket a krisztusi tanítás, Jézus jelenvaló szeretete. Mindenki más úton indul el és máshogy találkozik Jézussal, de az irány, ahová tartunk az egy: „a mai nap az előadások során is meghallgathattuk és a saját életünkben is megtapasztalhattuk, Jézus nem hagy el minket és annyiféle módon bátorít bennünket. Ne féljetek, az Úristen képessé tesz minden feladatra! Mi mindenütt Isten gyermekei vagyunk és az a dolgunk, ha Egyházként szeretnénk jelen lenni a világban, hogy reményt adjunk a világnak és mindenütt láttassuk Krisztust. Szent küldetésben vagyunk, hegyre épült város, a föld sója. Erősödjünk meg ma is ebben és formáljuk a világot” – mondta.

A szentmise végén az egyházmegyei találkozó vándorzászlajára felkötötték a szalagot és kihirdették, hogy jövő júniusban az egyházmegyei találkozó Vácon, az alsóvárosi plébánia szervezésében lesz megtartva. A szentmisén a környező települések kórusaiból összeállított vegyeskar végzett zenei szolgálatot Acsainé Dávid Ágnes vezényletével.

Forrás: Váci Egyházmegye

Képek: Miklós Zalán Facebook-oldala, Bölönyi Gabriella

Magyar Kurír