Elsőszülött lányommal izgatottan vártam a program kezdetét. Nemrég édesapjával vett részt egy hasonló, apáknak és lányaiknak szervezett hétvégén. A hazaérkezésük után még napokig szinte tapintható volt közöttük a közös hullámhossz; titkos összekacsintásaikat megirigyeltem. Ez a hétvége csak kettőnkről szólt. Félretettünk mindent, hogy egymással minőségi időt tölthessünk. Csak mi ketten. Együtt.
A hétvége kezdetén az egymásra hangolódást a szociális testvérek segítették játékokkal és néhány gondolattal. Ünnepélyes, megható volt az első nap zárása, amikor mécses fényénél az anyák és lányaik megáldották egymást.
A szombat délelőtt mentálhigiénés gyakorlatokkal telt. Kovács Andrea mentálhigiénés szakember irányító kérdései és a beszélgetés rávilágított, hogy más családoknak is hasonló örömeik és problémáik vannak kamasz lányaikkal. Bizony, tenni kell azért, hogy jobb legyen a kapcsolatunk gyermekeinkkel. Ez a program ráébresztett arra is: ha megismerem az Istentől rám bízott gyermeket, könnyebben megbízom benne, és az elfogadás is könnyebb. Emellett, ha jobban megismerjük egymást, a lányok is jobban megértik a szülő szerető jó szándékát, gondoskodó szeretetét.
Ebéd után Nacsa-Németh Szilvia segítségével hőre keményedő gyurmából ékszereket alkottunk egymásnak, magunknak. Sorra készültek a szebbnél szebb medálok, fülbevalók, melyeket este már büszkén viselhettünk is.
A hétvége elsősorban a közös időtöltésről szólt. Ezt szolgálták a vicces páros feladatok, a szombat esti vidám vetélkedő, de az anya-lánya pingpong- és csocsómeccsek is.
Vasárnap délelőtt, a szentmise után a páros beszélgetésé volt a főszerep. Jó volt odafordulással, nyitottsággal is kinyilvánítani egymás iránti szeretetünket.
Kívánom, hogy sok szülőnek és gyermekének legyen lehetősége színt vinni a hétköznapokba egy ilyen vagy hasonló meghitt hétvégével.
Forrás és fotó: Szombathelyi Egyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria