Varga László kaposvári megyéspüspök az imádságról beszélt a Pécsi Egyházmegye szabadegyetemén

Felföldi László pécsi megyéspüspök köszöntötte a szép számban megjelent vendégeket, érdeklődőket, valamint az előadó kaposvári főpásztort, akivel harminc éve találkoztak először egy lelkigyakorlaton, és akivel – szomszédos egyházmegyék főpásztorai lévén – szívesen találkoznak és osztják meg gondolataikat.

Varga László előadásában életútjának történéseiből vett pillanatok segítségével személyes hangvételű tanúságtételeként saját imaútjáról elmélkedett. A püspök emlékeztette a hallgatóságot arra az evangéliumi eseményre, melyben a tanítványok azt kérték Jézustól, hogy tanítsa meg őket imádkozni (vö. Lk 11,1–4), és Jézus egyetlen imádságot tanított meg nekik, a Miatyánkot. Jézus eléjük élte az ima lényegét, az Atyával való mély és teljes szeretetkapcsolatot, melyet nekünk is meg kell tanulnunk – figyelmeztette tanításában a hallgatóságot a kaposvári főpásztor.

Mivel pedig ez a kapcsolat állandóan változik,

az imádságot is folyamatosan tanulnunk kell. Aki pedig folyamatosan tanítja számunkra, az a Szentlélek, az imádság Lelke.

Az imádság kapcsolat a Szentháromság személyeivel és rajtuk keresztül a megdicsőült Egyházzal, a Szűzanyával, a szentekkel, az angyalokkal és a küzdő, valamint a szenvedő Egyházzal is. Ugyanakkor az imádsághoz köthető legfontosabb kérdés, hogy miért imádkozunk, mi motivál minket az imádságra és az imádságban – emelte ki az előadó.

Vannak, akik félelemből imádkoznak, mert úgy gondolják, különben Isten nem fogja szeretni őket. Vannak, akik számításból imádkoznak, mert nem tudnak kilépni az úgynevezett „béres”-lelkületből, azaz úgy gondolják, ha megteszik, amit kér az Úr, tarthatják majd a markukat a jussukért. És persze olyanok is vannak, akik lelkiismereti kötelességből imádkoznak. A püspök arra biztatta a jelenlevőket, hogy bármelyik úton is haladnak, próbáljanak közelebb kerülni a Mennyei Atyához és Jézus Krisztushoz.

Minden imádságos lelkületnek mások a gyümölcsei. De azok termik a legjobbakat, amelyeket szeretetből imádkozunk,

melyekben vágyakozunk Isten szenvedélyes szeretete után, mert megértettük és befogadtuk a szeretetet, mely mindig választ vár. A szeretet kap és ad, ez a törvényszerűsége, mert ezáltal növekszik és bontakozik ki.

Jézus a zsoltárokat tanulta meg először imádkozni, a Szűzanya tanította meg neki. Az evangéliumok tanúsága szerint zsoltárokat imádkozott, népének az imáját, melyek a leghitelesebb, legvalóságosabb, az életből született gyógyító imák. Mindegyiknek középpontja és beteljesedése Krisztus és az Atya. Ezért ha Jézus számára kedvesek voltak a zsoltárok, akkor számomra is nagyon kedves imák – mutatott rá Varga László.

Bennük a zsoltáros nem átkozódik, nem hibáztatja és nem szidalmazza Istent, hanem Isten előtt kiimádkozza magából azt a sok negatív érzést, amit a bűn kiváltott benne, majd ezek az érzések átmennek hálába és Isten dicsőítésébe. Azért hitelesek a zsoltárok, mert bennük a zsoltáros nem játssza meg magát.

Miként a zsoltárost, úgy Isten minket is mindig meghallgat imádságainkban, elviseli indulatainkat, nem jön zavarba, ha kiborulunk előtte. Ellenkezőleg, azt szeretné, ha előtte borulnánk ki, mert ő jól tudja kezelni.

Ha elfojtjuk negatív érzéseinket, indulatainkat, megbetegszünk, ha a másikra zúdítjuk rá, megsebezzük őt. Meg kell tanulnunk Isten előtt kiborulni, mert ő akkor is szeret minket, ha a legvadabb érzésekkel állunk elé, melyek láttán Isten nem jön zavarba, ismeri a szívünk titkát, és gyógyítani szeretne minket, de segíteni csak akkor tud, ha őszintén feltárjuk előtte érzéseinket – fogalmazott az előadó.

Végül Varga László a Szentlélekben való újjászületéséről egy személyesen megtapasztalt élménye alapján beszélt, mely megújította istenkapcsolatát.

Életének egy pontján, a kiüresedés határhelyzetében az átélt imaélmény hatására fizikailag és lelkileg is meggyógyult. Megélte a Mennyei Atya feltétel nélküli szeretetét. Sejtszinten vált tapasztalattá benne, hogy úgy és olyannak szereti őt az Atya, ahogy van és amilyen.

Az átéltek hatására betöltötte a Szentlélek öröme és ajándéka, valamint megújult a szentségekkel való kapcsolata. Az Ige elkezdett élni benne és általa. A Szentlélekben való megújulás után pedig felfedezte a csendet, az imádság csendjének erejét, benne a Szentlélek általi istenkapcsolatra való vágyakozás erejét.

Hívnunk kell imáinkban őt, a Szentlelket, hogy élessze fel és tisztítsa meg a vágyat szívünkben a boldogságra, a jóságra, a szépségre, a szeretetre, ami maga az Isten. Ha kérjük őt, és engedjük, hogy munkáljon, ő bizton megtisztítja szívünkben a vágyat – zárta az imádságról szóló személyes tanúságtételét Varga László megyéspüspök a Pécsi Egyházmegye szabadegyetemén, melynek idei évada a kaposvári főpásztor áldásával ért véget.

Az előadás megtekinthető a Pécsi Egyházmegye YouTube-csatornáján.

Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye

Magyar Kurír