Veres András püspök meghirdette a szinodális folyamatot a Győri Egyházmegyében

Hazai – 2021. október 19., kedd | 10:30

2023 októberében lesz a következő rendes püspöki szinódus; a tanácskozás előkészületei már megkezdődtek. Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatott be szentmisét október 17-én, vasárnap, amelyben meghirdette a szinodális folyamat kezdetét az egyházmegyében.

Ferenc pápa útjára indította a világszinódust, amely 2023 októberéig tart. Most az egyházmegyei szakaszt nyitjuk meg, amely 2022 áprilisáig tart a helyi közösségekben, plébániákon és az egyházmegyékben. A felmerült gondolatokat, eredményeket országonként összegzik, és 2023 októberében a világ minden részéről összehívott szinódusi püspökök elé tárva fogják megtárgyalni. Ezt minden bizonnyal a Szentatya egy buzdítása követi majd, amely az Egyház lelki megújulását fogja szolgálni – ismertette a püspöki szinódus lépéseit a főpásztor.

„A Szentatya azt szeretné, ha minden megkeresztelt ember felszínre hozná magában a sensus fideit, a hit érzékét. Döbbenjünk rá arra, hogy keresztségünk révén Isten újszövetségi népe vagyunk. Azt is szeretné a Szentatya, ha minden megkeresztelt ember kilépne komfortzónájából. Keressen választ arra, mit jelent számára kereszténynek lenni, Krisztus Egyházában élni. A Szentlélek új, megerősítő fuvallatát is várja, hogy minden megkeresztelt ember átgondolva saját keresztényi méltóságát buzgóbb, odaadóbb életet akarjon élni a magánéletében és az Egyház közösségében is” – fogalmazott a szinódusi folyamatot a Győri Egyházmegyében megnyitó szentmisén Veres András püspök.

Három kulcsszót jelölt meg Ferenc pápa, amelyről újra és újra beszélgetni, elmélkedni kell: a közösség, a részvétel és a küldetés. A közösség azt jelenti, hogy Isten újszövetségi választott népéhez tartozunk; a részvétel kapcsán azon kell elgondolkodnunk, hogy mi a mi feladatunk ebben a közösségben; a küldetés pedig az Egyház Krisztustól kapott feladata, amely szerint a világon minden ember számára az üdvösség örömhírét kell hirdetni – emelte ki szentbeszédében a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke. – Az Egyház azért létezik, mert Krisztus küldetést adott neki, hogy hirdesse az embereknek az evangéliumot, és üdvözítésük művét szolgálja.

A szinódus azt jelenti, hogy együtt haladunk, együtt gondolkodunk.

Az Egyház ugyanis közösség, Isten népének közössége, közösség Krisztussal és egymással. A közösség tagjai a pápa, a püspökök, a papok, a világi hivők. A szinódus a II. Vatikáni Zsinat után VI. Pál pápa által létrehozott intézmény. Ebben minden hívő véleménye megjelenik azon testület előtt, akik segítik a pápát az Egyház kormányzásában és tanítói munkájában. 1965 óta tizenöt rendes és három rendkívüli szinódus volt.

A szinodális folyamat célját a Jelenések könyve alapján a következőképpen lehet megfogalmazni:

mit üzen a Lélek ma az Egyháznak.

Szent Ágoston óta valljuk: „Ecclesia semper reformanda”, vagyis az Egyháznak állandóan meg kell újulnia. Nem a tanítást kell megváltoztatni, hiszen Krisztus és evangéliuma örök, hanem az eszközökben, a módszerekben kell megújulni. Azt kell keresni, hogy miben erősödjön egyházközségünk, és miben változzon. Esetenként a struktúrákat is változtatni kell, de csak a lelki célnak alárendelve. Nem öncélú, külső változásokra van szükség – szögezte le a győri megyéspüspök. – Michel White amerikai író Újraépítve című könyvében arról írt, hogyan próbálták megújítani plébániájukat. Azt tervezték, hogy látványos rendezvényeket tartanak, amelyekre meghívják a nem hívőket is, és majd szép lassan bevezetik őket a közösségbe. Próbálkozásaik végén rádöbbentek: ez nem vezet sehova. Ha a lélekben nincs változás, az egész külsőség semmit sem ér.

Hogyan vegyünk részt e szinódusi folyamatban? – tette fel a kérdést a főpásztor. – Keresztségünk által egy közösség tagjai vagyunk. Isten személyre szóló feladatot adott nekünk, szinte pótolhatatlan egyéni feladatot. Életállapotunknak, földi hivatásunknak megfelelően keressük, mi az, ami a keresztségünkből fakadó kötelességünk, amit talán eddig is jól tettünk, vagy esetleg elhanyagoltunk, vagy nem voltunk eléggé figyelmesek. Mennyire vagyunk aktívak az Egyházban: a szentmisén, liturgián túl mennyire veszünk részt a plébánia életében? Ami a legfontosabb: vizsgáljuk meg, hogyan tudjuk az Egyház legfőbb küldetését, missziós tevékenységét megvalósítani. A legtöbb ember begubózik, magának éli vallásosságát, jobb esetben a családjában teszi, de nincs tekintettel arra, hogy Krisztus azt a feladatot adta, hogy a világba menjünk, és a nem hívőket, az istenkeresőket is hívjuk közösségeinkbe – törekedjünk velük Krisztus népét erősíteni.

A szinódusi folyamatban juttassuk kifejezésre az Egyház iránti szeretetünket. Vallásosságunk a mutatója annak, hogy mennyire erős a hitünk. Az, hogy mennyire veszünk részt a Szentatya által sürgetett szinodiális munkában, azt is mutatja, hogy mennyire szeretjük Krisztust, mennyire keressük az ő Egyházához való kapcsolódásunkat.

„Az Egyház ígéretet kapott arra, hogy az idők végéig vele lesz a Szentlélek, és irányítani fogja.

Nem egyenként kaptuk meg a Szentlélek Egyházat irányító erejét, hanem közösségben. Akarjuk megtalálni a helyünket, és így tudjuk Ferenc pápa szándéka szerint hitünket, vallásos életünket, közösségünket megújítani.

Adjon Isten megvilágosodást, megerősödést, elszántságot, hogy merjünk és akarjunk újat tenni, ahhoz képest, ahogy eddig éltük vallásos életünket” – zárta szentbeszédét Veres András győri megyéspüspök.

Forrás: Győri Egyházmegye

Fotó: Németh Péter/Győri Egyházmegye; synod.va

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria