Zöldinfrastruktúra és közösségfejlesztés – Konferenciát tartottak az Apor Vilmos Főiskolán

Hazai – 2022. november 21., hétfő | 12:25

Mit jelent a kék- és zöldinfrastruktúra? Milyen előnyei lehetnek, és mire kell odafigyelni a gyakorlati megvalósítás során? Hogyan kapcsolható egymáshoz a környezet védelme és a közösség fejlesztése, és milyen módszerek léteznek erre? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ a Zöldinfrastruktúra és közösségfejlesztés című konferencia szakértői és előadói Vácon, november 11-én.

Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola konferenciájának középpontjában a fenntarthatóság infrastrukturális és közösségi megközelítése állt. A főiskola oktatói és a mesterképzésen tanuló hallgatók mellett neves hazai szakértők, civil és közösségépítő szervezetek tagjai is tartottak előadásokat, workshopokat.

A konferencia mind tematikáját, mind lebonyolítását tekintve újszerűnek tekinthető. Az előadók különböző szakterületek irányából közelítették meg a témát: a történelmi kertek gondozásától a közösségi környezettudatos vízgazdálkodásáig, valamint a városi éghajlat figyelembevételétől a települések biodiverzitásának fontosságáig. A főiskola mentálhigiénés közösség- és kapcsolatépítő szakos hallgatóinak Impro színtársulata napközben a playback színházi technika alkalmazásával mélyítette a konferencia tapasztalatait a résztvevőkben.

A konferencia témáit két korszerű munkamódszerrel dolgozták fel: az egyik a World Café, ahol konkrét közösségi zöldinfrastruktúra problémákat és kezdeményezéseket vetettek fel a szakértők. Ilyen volt például a Települési kék-zöld infrastruktúra és klímaalkalmazkodás gyakorlati megvalósítási tapasztalatai 5 hazai településről című előadás és műhelybeszélgetés, amely során a kék-zöld infrastruktúra (vízi és szárazföldi területek hálózata) használatának előnyei mellett a lehetséges nehézségekbe is beavatta az érdeklődőket a WWF Magyarország Alapítvány munkatársa. A szakértő egy öt magyarországi települést érintő négyéves projekt tapasztalatait adta át a résztvevőknek. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóintézetének tagja saját előadásában néhány követendő nemzetközi példát is ismertetett a városi zöldterületek fejlesztési programjaira vonatkozóan.

A másik módszer pedig a szociális hackathon volt, amely egy egyelőre nemzetközi szinten is újdonságnak számító közösségi eljárás, amelyet a Közösségfejlesztők Egyesületének egyik tagja mutatott be egy sikeresen végigvitt miskolci hackathon esettanulmányán keresztül. A módszer egyszerre jelent versenyt, közösségépítő fesztiválhangulatot és egy támogatott munkafolyamatot, amely során a csapatok 48 óra alatt eljutnak a kezdetleges ötlettől a már kidolgozott, részletes projekttervig.

„A mentálhigiénés közösség- és kapcsolatépítő mesterképzés szakfelelőseként fontosnak tartom, hogy a megújuló közösségfejlesztő módszertanok oktatásával támogassuk a környezetvédelmet, a természethez való kapcsolódást és a lelki egészség megőrzését. Mivel a városiasodás mára globális mértéket öltött, egyre nagyobb jelentőséggel bír, hogy az embereknek városi környezetben is lehetőségük nyíljon kapcsolódni a természethez, és ezáltal egymáshoz is” – emelte ki Elekes Györgyi, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola oktatója.

Forrás: Váci Egyházmegye

Fotó: Apor Vilmos Katolikus Főiskola

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria