#DarkestDay – Legalizálták az abortuszt Észak-Írországban

#DarkestDay hashtaggel számos felhasználó elsötétítette profilképét a közösségi média felületein, az alábbi magyarázattal: „Ma éjfélkor az Egyesült Királyság kiszabta Európa legextrémebb abortusztörvényét Észak-Írországra. Egy törvényt, amely alapján mostantól bemondásra végezhetnek abortuszt a 28. hétig. Az északírek több mint fele ellenzi ezt a változtatást. #notinmyname – »nem az én nevemben« – mondják. Ez egy sötét nap Észak-Írország és az egész világ számára.”

A radikális változások jogi alapját a londoni parlament teremtette meg még júliusban. A brit törvényhozás akkori határozata hétfő éjfélig adott határidőt a csaknem három éve nem működő észak-írországi parlamentnek arra, hogy ismét összeüljön, és döntsön saját hatáskörében e két jogi kérdésben.

A CARE (Christian Action Research and Education) keresztény szervezet szerint az új törvény szinte semmilyen jogi védelmet nem nyújt a nők és a gyermekek számára, és az abortuszt végre lehet majd hajtani fogyatékosságra hivatkozva vagy a gyermek neme alapján.

Többen attól tartanak, hogy a márciusig tartó interim időszakban akár a terhesség 28. hetéig is végezhetnek majd abortuszt a szabályozatlan helyzet miatt.

Júliusban a londoni parlament döntött a szigorú északír abortusztörvény ellenében és a melegházasság tartományi engedélyezése mellett.

Ez ellen október 21-ig léphetett volna az északír nemzetgyűlés, a Stormont, azonban már a házelnök személyében sem tudott hétfőn megegyezésre jutni a nacionalista és az unionista fél. A Sinn Féin részéről senki nem vett részt az ülésen, a nacionalista SDLP tagjai pedig elhagyták a termet, így nem lehetett házelnököt választani, és nem tudták az utolsó pillanatban megakadályozni, hogy az abortuszt legalizáló törvény életbe lépjen.

A Demokratikus Unionista Párt (DUP) vezetője, Arlene Foster szégyenteljes napnak nevezte a hétfőt, miközben egyesek szerint éppen az ő pártja és a Sinn Féin miatt érvényesült London döntése a két kérdésben.

A CARE szervezet szerint a Westminster döntését az északír lakosság többsége nem támogatja; radikális változást jelent az eddigi abortusztörvényhez képest, ugyanakkor nem előre, hanem hátrafelé megtett lépés.

Azt megelőzően, hogy két és fél év után most újra összehívták volna az északír nemzetgyűlést, Larry Duffy püspök azt nyilatkozta, túl sokáig tartott a politikai holtpont Észak-Írországban, és ezt cinikus módon kihasználta a londoni parlament, hogy megvonhassa a törvényi védelmet a magzatoktól.

*

Mostanáig Észak-Írországban csak abban az esetben engedélyezték az abortuszt, ha az anya élete veszélyben forgott, vagy fennállt a veszélye, hogy tartós és súlyos mentális vagy fizikai károsodást szenved. Terhességmegszakítás miatt vádat emelhettek az érintett nők és az egészségügyi személyzet, illetve az abortuszban bármilyen módon közreműködők (pl. lányuknak abortusztablettát vásárló anyák) ellen egyaránt, most érvényét vesztette ez az 1861-es törvény.

Eddig az Egyesült Királyságon belül különböző törvények szabályozták az abortuszt, az északír törvény eltért az angol, skót, illetve walesi területeken érvényes szabályozástól, ahol a terhesség 24. hetéig végeznek terhességmegszakítást, amihez két orvos jóváhagyása szükséges. Az 1967-es abortusztörvény a 28. hétig engedélyezte a megszakítást, ezt 1990-ben vitték le 24 hétre, később csak kivételes veszélyeztetettség esetében lehetséges. A londoni parlament a jogharmonizáció érdekében döntött úgy júliusban, hogy az északír tartományban is ugyanezek az elvek érvényesüljenek.

2018-ban Angliában és Walesben több mint 200 ezer terhességet szakítottak meg.

Forrás és fotó: The Tablet; BBC.co.uk

Magyar Kurír