A jézusi út nyomában – Rekollekción jártak a Pécsi Egyházmegye papjai

Hazai – 2019. november 10., vasárnap | 17:00

Elmélkedésnek, szentségimádásnak, beszélgetéseknek adnak helyet a Pécsi Egyházmegye papi lelkigyakorlatai. Idén november 4–5-én tartották az év utolsó papi rekollekcióját Mohácson.

A rekollekció lelkigyakorlat, amelyben Szent II. János Pál Pastores dabo vobis apostoli buzdításának útmutatásait követjük. A pápa kiemeli, hogy fontos a papok továbbképzésében a lelkipásztori, a spirituális, az emberi és az intellektuális képzés. Ez most az intellektuális képzéshez kapcsolódó lelkigyakorlat volt – foglalta össze a rekollekció szervezője, Nyúl Viktor pasztorális helynök, aki Takács Gyula csörötneki plébánost (Szombathelyi Egyházmegye), a Pázmány Péter Katolikus Egyetem teológiatanárát kérte fel előadónak és lelkivezetőnek.

A rekollekció a Lukács-evangélium itinerárium nevű egységéről szólt, amely az evangélium közepén található 10 fejezet (Lk 9–19). Az evangéliumi részlet Jézus útját mutatja be Galileából Jeruzsálembe.

Az út kapcsán szemlélhető Jézus, ahogy tanítványokat hív és ahogy tanít, valamint jól érzékelhető tanításának lényege is. Az út a szenvedés szimbóluma, éppen a szenvedésbe vezet (Jeruzsálembe); ugyanakkor az örömhöz vezető jézusi út is egyben, hiszen az egész útleírás ezzel kezdődik: „közel voltak felvételének a napjai” (Lk 9,51). Vagyis a mennybe indul el Jézus akkor, amikor a szenvedés hegyére tart. Ez a kettős motívum – a szenvedés és a megdicsőülés – az ember számára Jézus tanításának a lényege ebben a szakaszban – magyarázta Takács Gyula.

A kapcsolódási pont az evangéliumi részlet és a papi élet között abban rejlik, hogy a papi élet mindig a krisztusi életnek a lenyomata. Szükségszerűen ugyanez a kettősség jellemzi. A küzdelem, a gyakran hiábavalónak tűnő vagy eredmények nélküli küzdelem, miközben különösen fontos a papnak, hogy Isten örömében tudjon élni önmaga és a rábízott hívek számára.

Jézus tanítványnak hív meg bennünket. Először tanítvánnyá formál, majd utána tanít bennünket. Megtanítja nekünk, hogy Atya az Isten. Az Atyára rábízhatjuk magunkat, hiszen az Atya kezében vagyunk, aki formál – emelte ki a plébános.

Hangsúlyozta a Szentírás szenvedélyes ismeretének és olvasásának fontosságát is. Ne csak felszínes olvasás legyen, hanem időzzünk el egy-egy szónál, mondatnál, hogy egyre jobban megismerjük a Szentírást, és megtaláljuk a különböző kapcsolódási pontokat. Fontos hagyni, hogy a szöveg szóljon hozzánk, hogy hasson ránk, teremtsen bennünket. Jó gyakorlat lehet, ha kézzel leírunk egy szakaszt, mert ha leírom, akkor sajátommá válik.

A rekollekciót követően a Pécsi Egyházmegye referatúráinak referensei megtartották hagyományos találkozójukat, amelyen a pasztorális helynökkel együtt a jövő évi programtervet egyeztették az atyák, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra való felkészülés jegyében.

Forrás: Pécsi Egyházmegye

Fotó: Harasztovics Arnold

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria