A migrációról tárgyalt az Európai Unió Püspöki Konferenciáinak Bizottsága a Vatikánban

Az Apostoli Palotában június 11-én délelőtt tartott pápai kihallgatáson a Szentszék részéről Pietro Parolin bíboros államtitkár, valamint a Római Kúria különféle dikasztériumainak bíboros és püspök vezetői is részt vettek.

A luxemburgi Jean-Claude Hollerich bíboros szerint örömteli volt a Szentatyával való találkozás. Szavai szerint Ferenc pápa nagyon jól ismeri Európa helyzetét, barátja Európának, egyúttal befolyása is van; Laudato si’ és Fratelli tutti kezdetű enciklikái sokakhoz elértek.

A pápa világos útmutatásokat adott a COMECE csúcstalálkozójának nehéz témája, a bevándorlás kapcsán. „A bevándorlás félelmetes dolog – fogalmazott Hollerich bíboros. – A migránspolitika tekintetében Európa nem halad előre valóságosan. Magára hagynak olyan országokat, mint Olaszország, Málta, Görögország. Ez Európa szégyene!”

Hollerich bíboros a saját hazájában, Luxemburgban tapasztaltakat említette példaként. „Az integráció lehetséges” – szögezte le. A COMECE elnöke úgy véli: a legtöbb bevándorló nem szélsőséges, ám ha valaki mégis, azzal annak megfelelően kell bánni. „Nyitva kell tartanunk a szívünket. A pandémia arra kell hogy tanítson minket, hogy

társadalmi kapcsolatok nélkül ember mivoltunk lefokozódik. Európa kapuinál az emberek valóban el vannak zárva mindentől. Ez fáj nekem. Tennünk kell valamit!”

Franz-Josef Overbeck esseni püspök, a COMECE elnökhelyettese szerint mindenekelőtt a migránsokról kell beszélni: „Az Egyház tegyen meg mindent, amit megtehet, hogy az emberek maradjanak saját országaikban, saját házaikban. Ám látva a Maliból vagy Líbiából érkezett embereket, mit is mondhatunk? Mit tehetünk a Földközi-tengernél, amely Európa nagy temetője lett? A migráció olyan kérdés, amely megmarad a következő években is. Nem két-három évre, hanem száz évre is!” Overbeck püspök leszögezte: a világ változóban van.

A megbeszélésen érintették Németország helyzetét is, amely elkötelezetten halad a szinodális úton. A német katolikus egyházat megrázta a szexuális visszaélések „mélységes örvénye”, ami miatt a Német Püspöki Konferencia korábbi elnöke, Reinhard Marx bíboros érsek is benyújtotta lemondását, ám ezt Ferenc pápa visszautasította.

Overbeck esseni érsek nyíltan beszélt az Egyház Németországban tapasztalt nehézségeiről, és arról, hogy igyekeznek jó választ adni a kiskorúak ellen elkövetett szexuális visszaélések „örvénylő mélységének nehéz helyzetére”. „Mi a szinodális utat választottuk, mely bizonyos értelemben már elővételezte a Szentatya által az egyetemes Egyház számára hozott döntést. Szűk, de egyenes úton járunk.” Overbeck püspök elhatárolódott Marx bíboros lemondólevélbe foglalt kijelentésétől, miszerint az Egyház „holtponton van”. Véleménye szerint a „holtpont” az Egyház némely struktúrájára vonatkozik, azonban a hit új módon folytatódik. Hasonlóképpen azt is elutasította, hogy a német egyházat potenciálisan szakadár egyházként nevezzék: „Élő egyház vagyunk, soha nem szakadár!” – jelentette ki. A cölibátus és a női papság kérdése kapcsán, amely a Synodalerweg, vagyis a szinodális út középpontjában áll, az esseni főpásztor úgy fogalmazott: „A változások, a lelki változások pillanatában vagyunk, ami azt jelenti, hogy a házasság és a cölibátus tekintetében egyaránt meg kell fogalmaznunk céljainkat. (…) Különösen a cölibátus az a téma, amelyre reflektálni kell, mert a papi hivatások száma szinte nullára zuhant, de nemcsak Németországban, hanem az egész Nyugaton. Próbáljuk megérteni, mit akar Isten mondani nekünk, és gondolkodjunk el azon, hogy talán vannak olyan jól képzett házas férfiak, akik képesek elvégezni ezt a szolgálatot. Az ortodox egyházakban már vannak olyanok, akik ezt teszik. Nagyon aggódom a paphiány miatt. Csaknem tizenkét éves püspöki szolgálatom során évente legföljebb 2-3 papot szenteltem fel, míg 20-30 pap meghalt. Így elveszítjük a szentségi jelleget.”

Egy „új zsinat” kérdése kapcsán Overbeck püspök megállapította: „Nincs itt az ideje.

Talán a II. vatikáni zsinat végső szakaszában vagyunk, de nem a harmadik előkészítésében.

Nagyon sok lényeges teológiai és dogmatikai pont van – vallásszabadság, illetve az Egyház „életszerű élete” –, amelyeket még ki kell dolgozni. Számomra még biztosan nincs itt a III. vatikáni zsinat ideje”.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió

Magyar Kurír