A vallásszabadság napjává nyilvánította január 13-át a Parlament

2018. február 21. szerda 16:13

A vallásszabadság napjává nyilvánította az Országgyűlés január 13-át, annak évfordulóját, amikor az erdélyi Tordán tartott országgyűlés 1568-ban kimondta a katolikus, az evangélikus, a református és az unitárius vallás szabad gyakorlását és terjesztését.


Körösfői-Kriesch Aladár:
Dávid Ferenc beszéde az 1568-as tordai országgyűlésen

Az előterjesztésről, amelyet mind az öt frakció támogatott, 142 igen szavazattal, egyhangúlag döntött a ház.

A jogszabály szerint az Országgyűlés tagjai, „azok, akik hiszünk abban, hogy Isten a történelem ura, s azok, akik a történelem menetét más forrásból igyekszünk megérteni”, emlékezni kívánnak a tordai vallásügyi törvényre, amely a világon először foglalta jogszabályba a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot.

Az erdélyi országgyűlés a reformáció eszmeiségéből fakadó törvénnyel a hitelvi sokszínűség mellett kötelezte el magát, aminek köszönhetően a reformáció különböző ágai szabadon és békés úton alakulhattak önálló egyházzá – áll a szövegben.

A jogszabály azt is tartalmazza, hogy a tordai törvényben foglalt eszmeiség, a közösség vallási önrendelkezése a modern demokrácia egyik előzményeként is értékelhető, amelyet méltán tekinthetünk a keresztény Európa egyik alapértékének.

Kövér László házelnök, Gulyás Gergely Fidesz-frakcióvezető, Szászfalvi László, a KDNP frakcióvezető-helyettese, valamint Hiller István MSZP-s, Szávay István jobbikos, valamint Ikotity István LMP-s képviselő előterjesztése a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Az indoklás szerint a tordai vallásügyi törvény által Erdély a vallásszabadság és a felekezeti türelem földjévé vált, menedéket nyújtva a más országokból elüldözötteknek is. Az erdélyi törvényhozó testület döntése meghaladta az 1555. évi augsburgi béke által előirányzott „akié a terület, azé a vallás” elvet, és olyan békés felekezetközi viszonyokat teremtett, amelyekhez hasonló Európában csak nyolcvan esztendővel később, a harmincéves háborút 1648-ban lezáró vesztfáliai békekötés után alakulhatott ki.

Forrás: MTI

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Hazai
Vezető híreink - olvasta már?
jelnek-kell-lennunk-mely-krisztusra-mutat-interju-labancz-zsolt-piarista-tartomanyfonokkel
Jelnek kell lennünk, mely Krisztusra mutat – Interjú Labancz Zsolt piarista tartományfőnökkel

Márciusban Labancz Zsoltot, a Piarista Rend Magyar Tartománya tartományfőnökét választották a Szerzetesi Nagyobb Elöljárók Európai Konferenciáinak Uniója (UCESM) elnökévé. A szervezet lényegéről, céljairól és az európai szerzetesség helyzetéről kérdeztük a tartományfőnököt.

19:58
ferenc-papa-istennek-az-vagya-hogy-papanak-szolitsuk-kisgyermek-bizalmaval
Ferenc pápa: Istennek az a vágya, hogy Papának szólítsuk, a kisgyermek bizalmával

Május 27-én a Szentatya a Szentháromságos Istenről elmélkedett a déli Mária-imádság keretében. Hangsúlyozta, hogy Isten nem egy távoli, hozzánk közömbös valóság, hanem ő az a Szeretet-Isten, aki személyesen és szüntelenül közel van hozzánk és működik életünkben.

18:30