A Szentatya csütörtökön a világszervezet Kormányzó Tanácsa, vagyis legfőbb irányító testülete ülésének megnyitóján spanyol nyelven beszédet mondott. Az IFAD római székházában tett látogatása során pedig találkozott a szervezet alkalmazottjaival. Egy fa gyökereihez hasonlította munkájukat: nem látszanak, de az életerőt közvetítik.
Ferenc pápa köszönetét fejezte ki annak a sok szegénynek a nevében is, akiket az ENSZ-ügynökség az elmúlt negyven évben segített. Az IFAD fennállása óta a világon 480 millió embernek nyújtott támogatást.
A pápa köszönetet mondott az alkalmazottaknak, akik mindennap egy olyan világban végzik munkájukat, amelyben kevesek kezében összpontosul a gazdagság.
Köszönet azért, hogy árral szemben úsztok – hangsúlyozta. – A tendencia azt mutatja, hogy napjainkban lelassult a mélyszegénység felszámolásának folyamata, miközben a gazdagság kevesek kezében összpontosul. A mai logika az, hogy keveseknek van túl sok és sokaknak van nagyon kevés. Az egyenlőtlenségnek ez a természetellenes iránya pusztító az emberiség jövőjét illetően.
Ferenc pápa arra hívta az ENSZ-ügynökség munkatársait, hogy folytassák szolgálatukat anélkül, hogy belenyugodnának a jelenlegi helyzetbe. Munkájukat továbbra is a magasabbrendű értékek vezéreljék. Ezáltal lehet ugyanis legyőzni a pesszimizmus, a középszerűség és a megszokás veszélyeit, illetve lehet lelkesen végezni a napi tevékenységet a kis dolgokban és azokban is, amelyeknek nem látni a kimenetelét.
A „lelkesedés” tehát alapvető és nagyon szép kifejezés, mindenekelőtt akkor, amikor etimológiai szempontból értelmezzük, vagyis úgy, hogy „Istent belevinni abba, amit teszünk” – mondta a Szentatya. – Isten ugyanis nem fárad bele soha abba, hogy jót tegyen és újrakezdjen. Erről mindannyiunknak van tapasztalata. Hányszor kezdtünk újra saját életünkben! Isten sosem fárad bele, hogy reményt adjon nekünk. Ő a kulcsa annak, hogy ne fáradjunk bele a dolgokba.
Emellett pedig fontos még az ima – mutatott rá a pápa. – Az ima segít feltölteni az akkumulátort tiszta energiával. Jót tesz nekünk, ha megkérjük az Urat, hogy dolgozzon velünk. Az, aki nem tud imádkozni, mert nem hívő, terjessze ki szívét, és kívánja a jót, vagy ahogy a fiatalok mondják: „küldjön pozitív hullámokat”, és kívánja mások javát; a nem vallásos emberek ezt tehetik az ima helyett.
Ferenc pápa ezt követően egy javaslatot vetett fel az ENSZ-ügynökség munkatársainak: „Minden dokumentumban, amivel foglalkoztok, keressétek az emberek arcát, akik a papírok mögött rejlenek. Éljétek át helyzetüket, hogy jobban megértsétek azt. Fontos, hogy ne maradjunk a felszínen, hanem igyekezzünk belépni a valóságba, hogy meglássuk az emberek arcát és szívét. Így a munka átalakul: szívünkre vesszük mások ügyeit.”
Ahhoz, hogy előre tudjunk lépni, szeretetre van szükség. Nem azt a kérdést kell feltennünk magunknak, hogy mennyire esik nehezemre az, amit meg kell majd csinálnom, hanem azt, hogy mennyi szeretetet teszek bele abba, amit csinálok. Aki szeret, felfedez megoldásokat ott, ahol mások csak problémákat látnak. Aki szeret, az a másikat annak szükséglete szerint és kreatívan segíti, nem saját, előre felállított elképzelései vagy közhelyek alapján. Aki szeret, az teremt és mindig halad előre – zárta beszédét a Szentatya.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria