Az erő látványos kifejezése – Peter Paul Rubens rajzművészete

Ámbár a könyvesboltokban egyre többször látni felnőtteknek szánt színező könyveket, amelyeket a kiadók a gyerekkorból már kinőtt korosztályok tagjainak szánnak stresszoldásra, kikapcsolódásra, a kreativitás megélésére. Vizsgálatok során az is kiderült, hogy aki szavakban, élőbeszédben nehezen fogalmazza meg az érzéseit, gondolatait, az rajzban esetleg könnyebben fejezi ki magát. De ez csak a dolgok egyik fele. A másik a művészi rajz, ami lehet önálló mű, művészi színvonalon kivitelezett rajzművészeti alkotás vagy pedig különböző műfajú művészeti alkotásokhoz készített előzetes vázlat, tanulmány. A műtörténészek a reneszánsz elejére teszik a papírra történő vázlatkészítés kezdeteit. Azt mondják, a korábbi időkben a művészek mindig közvetlenül az adott felületre – falra, fatáblára, vászonra – vázolták föl a készülő kép körvonalait, és nem készítettek semmilyen előzetes rajzos tervet.

A fennmaradt rajzok sokáig nem számítottak különösebb értéknek, bár megőrizték, tulajdonképpen nem nagyon becsülték őket. Így volt ez nagyjából a 18. századig, amikor is felismerték a rajzok jelentőségét, szépségét, és nemsokára már gyűjtőik is akadtak. Így jött létre a bécsi Albertina világhírű grafikai kabinetje is. 

Ma már egy Leonardo-, Michelangelo-, Dürer- vagy Rubens-rajz féltett kincse a múzeumoknak. Látványnak is gyönyörű egy-egy vöröses színű krétával, fedőfehérrel, barna tintával, lavírozással készült rajz a sárguló papíron. Erőteljes antik hatás érvényesül ezeken az alkotásokon. Az idő múlásának biztos jeleként a rajzokra rárakódik egyfajta patina, és a papír egyre jobban sárgul; ahogyan veszít a nedvességéből, sérülékenyebbé válik. Érik, mint a jó bor, ami az évek múlásával egyre értékesebb lesz. Ilyenek a régi időkből ránk maradt festményekhez készített előzetes vázlatok, tanulmányok is. 

Peter Paul Rubens nem csak festő volt, hanem – ma úgy mondanánk – egy egész intézmény. Előfordult, hogy egyszerre negyvenen dolgoztak a műtermében. Az elmúlt években többször is írtunk róla és kortársairól is. 2019-ben nagyszabású kiállítást rendezett a Szépművészeti Múzeum Rubens, Van Dyck és a flamand festészet fénykora címmel. Ha egyszer végre visszatér a járvány előtti életünk, egészen biztosra vehetjük, hogy szerte a világon és Budapesten is lesz még tárlat a nagy flamand mester műveiből. „Élete és művészete egyenletesnek és töretlennek látszik, bár az ő életének egén is nemegyszer viharfelhők vonultak végig. Tehetsége, gazdagsága és fegyelmezettsége azonban mindig átsegítette a bajokon. Hihetetlen alkotóereje képessé tette a szinte megoldhatatlannak látszó feladatok teljesítésére is. Csodálatos művészete mellett kulturáltsága is a kor legnagyobb alakjai közé emelte” – olvashatjuk Sándy Erika Rubensről írott könyvében.

Mostanában, amikor a múzeumok zárva vannak, csak az internetre hagyatkozhatunk, ha művészeti alkotásokban, esetleg kifejezetten rajzokban szeretnénk gyönyörködni. És ha keresünk, egész grafikai gyűjteményeket is találhatunk. Mint például az Old Master Prints and Drawings nevű nyilvános csoport online felületén, ahol Rubensnek több mint ötven rajzát nézhetjük meg színesben. Főként családi jellegű portréiból és a festményeihez készített tanulmányaiból láthatunk kiváló összeállítást. 

A nagy flamand mester egyik fiáról Nicolas Rubensről készített vörös-, fehér- és feketekréta-rajza egyszerűen csodálatos alkotás. A barnás tónusú papíron remekül érvényesülnek a háromféle színes kréta különböző erősségű tónusai. A finoman, puhán felvitt porózus anyag, ha kell, kézzel is elkenhető, ezzel is fokozható az anyagszerűség, az arcbőr lágysága. A hihetetlen könnyedséggel készült rajz remekül adja vissza az éppen csak kamaszodó fiú tulajdonságait. Milyen más ennek a fiatalembernek az ártatlan tekintete, mint például a nagy német mester, Dürer alkotásain a német fejedelmeké! Ez a fiú még nem cipeli a vállán az élet terheit, egyfajta bizakodással, jóhiszeműséggel néz a világba.

Rubens egy másik rajzán, amelyet Hélène Fourment-ról, a második feleségéről készített, egy fiatal felnőtt nő portréja tárul elénk. Amikor az első felesége Isabella Brant 1626-ban súlyos betegségben meghalt, Rubens ezt írta az egyik barátjához címzett levelében: „Mily nehéz lesz számomra elviselni a fájdalmat arra az emberre emlékezve, akit szerettem és tisztelni fogok, amíg csak élek.” A mester mindkét feleségéről rengeteg képet festett, nem csak portrékat. Arcuk gyakran feltűnik mitológiai témájú vagy az Egyháznak készült vallásos tárgyú festményein, oltárképein is. 

Rubens akttanulmányai a nyers erő kifejeződései, a lendületes figurák kidomborodó izmai szinte pattanásig feszülnek a bőr alatt. A németalföldi mester kiválóan ismerte a test anatómiáját, csak úgy ontotta magából a legkülönfélébb pózokat, sokszor nyakatekert mozdulatokat ábrázoló képeket. Másolt is a nagy elődök festményeiről, freskóiról, ahogyan az akkoriban szokás volt. Michelangelo prófétáiról készített rajzai is megtalálhatók a hagyatékában.

Rubens sokat utazott, hiszen követként diplomáciai feladatokat is ellátott Anglia és Spanyolország között. A hosszú hajóutak, a kikötőben a várakozások jó alkalmakat jelentettek tanulmányok készítésére. A mester szerette az állatokat is, oroszlánokról készített remek rajzai is fennmaradtak az utókor számára.

Néhány kiragadott példa alapján itt csupán egy kis ízelítőt adhattunk a barokk egyik legnagyobb mesterének alkotásaiból. De aki rákeres az interneten az Old Master Prints and Drawings elnevezésű nyilvános csoport oldalára, megannyi csodálatosan szép Rubens-rajzra találhat ezekben a szellemileg ínséges időkben.

Fotó: Old Master Prints and Drawings Facebook-csoport

Mészáros Ákos/Magyar Kurír

Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2021. február 21-i számának Mértékadó mellékletében jelent meg.