Az „öröknek” zenélt – Papp Miklós görögkatolikus pap így emlékezik Balázs Fecóra

Kultúra – 2020. november 27., péntek | 14:40

November 26-án este elhunyt Balázs Ferenc. A Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zeneszerző, a Korál együttes ikonikus alapító-vezetője és énekese hatvankilenc évet élt.

„Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Balázs Ferenc, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zenész, édesapa, férj és kolléga tegnap este távozott. A rengeteg ima és orvosai minden igyekezete ellenére 13 nap küzdelem után feladta a harcot” – közölte a család nevében a Retro Rádió műsorvezetője, Várkonyi Attila november 27-én.

Balázs Ferenc temetéséről később intézkednek. A zenész hozzátartozói kérik, fájdalmukat és gyászukat tartsák tiszteletben.

Balázs Fecó koronavírus-fertőzést kapott, és bár még a saját lábán ment a kórházba, mert napok óta rosszul érezte magát, az állapota rosszabbra fordult. Korábban DJ Dominique, azaz Várkonyi Attila számolt be a zenész hogylétéről a család felhatalmazásával, és azt kérték, a rajongói, tisztelői imádkozzanak érte, de sajnos nem tudott felépülni a fertőzésből. Szívbeteg volt, emiatt a Korál legendája a különösen veszélyeztetettek közé tartozott.

Papp Miklós görögkatolikus pap így emlékezik rá Facebook-bejegyzésében:

„Balázs Fecó gyerekkoromtól a mai napig életem egyik legmeghatározóbb embere, magam sem tudtam, pontosan miért is. Aztán nemrég voltam egy nagy Korál-koncerten, ami éppen a húsvéti időbe esett, s ott felfogtam: ez az ember annak élt, ami örök. Az örök minőségnek, hitnek, igazságnak, szeretetnek. Papként én ugyanerről beszéltem nagyon sokat húsvétkor, s a nagykoncerten villant belém: Balázs Fecó, a Korál az »öröknek« zenélt, élt. Nem húzta le a korábbi politikai rendszer, zenei divatok, züllött szenvedélyek. Nekem legyen szabad értékelnem az erkölcsi hitelességét is: nem hiszek azoknak a művészeknek, tudósoknak, akiknek az alkotásuk csak egy züllött magánéletre elég. Fecó szerette a családját, a magyar nemzetét, a művésztársait, hitt a nagy Istenben, építette a sitkei kápolnát. Az általa megénekelt és megélt értékek egyben voltak. A Fecóban felsejlő egyszerű szeretet mindenkire hatott, neki nem kellett nagy médiahírverés. A jó magától erős. Hihetetlenül fáj elbúcsúzni, és átvenni egy kicsit is a stafétát az emberség és a művészet ilyen nagy alakjától. »Ne állj meg soha!«”

*

Balázs Fecó 1951-ben született Budapesten, 1967 és 1972 között a Neoton tagja volt, majd Som Lajossal (a későbbi Piramis vezetőjével) kivált a zenekarból, és Radics Bélával, Brunner Győzővel megalapították az első magyar hardrock együttest, a Taurust, amely azonban csak rövid ideig, 1974-ig működött.

A Taurus felbomlása után külföldön dolgozott, 1976-ban Koncz Zsuzsa kísérőzenekarához csatlakozott, majd erre az együttesre építve megalapította a Korál zenekart, melynek 1985-ös felbomlásáig vezetője volt.

A Korál 1978. május 1-jén adta bemutatkozó koncertjét a Budai Ifjúsági Parkban. Balázs Fecó kemény rockzenébe oltott lágy, lírai dallamai, valamint az együttes ötödik tagjának is tekinthető Horváth Attila lényeglátó és szívhez szóló dalszövegei azonnal meghódították a fiatalokat.

Az 1980-as évek első fele a Korál legnagyobb sikereinek időszaka volt. A zenekar feloszlása után Balázs Fecó szólólemezeket készített (Regiszter, Best of Bach, Szerelmi álmok), filmzenéket komponált, majd a szlovákiai magyar zenészek alkotta Sexit együttessel 1991-ben kiadta a Gyertyák a téren című albumot.

Miután 1993-ban rövid időre ismét összeállt a Korál, elkészítették az ötödik albumot, aztán Balázs Ferenc szívinfarktusa, operációja után ismét szólóalbum következett (Újjászületés, 1998). 1997-ben a Korál teltházas koncertet adott a Kisstadionban, a sikert 2000-ben ugyanott megismételték.

Balázs Fecó 1986-tól a romos állapotban lévő sitkei kápolna helyreállítása érdekében rockkoncerteket szervezett a Vas megyei községben; a bevételekből finanszírozott felújítás első szakasza 1990-ben fejeződött be.

Munkásságát 1986-ban az Interpop fesztivál díjával, 1987-ben és 1998-ban eMeRTon-díjjal, 1998-ban Huszka Jenő-életműdíjjal, 1999-ben Liszt Ferenc-díjjal, 2008-ban Fonogram-életműdíjjal, 2010-ben Artisjus-életműdíjjal ismerték el. 2011-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét.

Kossuth-díjjal 2016-ban tüntették ki több mint négy évtizedes, számos örökzöld slágert és lírai dallamot adó, gazdag és töretlenül népszerű zeneszerzői, valamint előadóművészi pályafutása elismeréseként. 2020 júniusában megkapta az Emberi Méltóság Tanácsa által adományozott Emberi Méltóságért díjat.

Forrás: Infostart, Papp Miklós Facebook-oldala

Fotó: MTI

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria