Tamás László plébános házigazdaként fogadta a szentmise résztvevőit: Németh István püspöki titkárt, Szováti Tamást, a nyíregyházi esperesi kerület esperesét, a kerületet képviselő lelkipásztorokat, a testvéregyházak vezetőit, híveit és az egyházközség tagjait.
A római katolikus templom a körülbelül 6500 lakosú kisváros ékköve. Hatalmas, rendezett park veszi körül; a városháza és a járási hivatal felől is sétány vezet a templomhoz. A különösen hétvégén elcsöndesedő, fákkal körülölelt park elmélkedésre is alkalmas.
Kemecsén a református felekezet hívei vannak többségben, a köznevelési és szociális intézmények is a református egyház fenntartásában működnek. Ez viszont nem jelent hátrányt a katolikus közösségeknek. Az itt élő keresztények igazi testvériségben élnek egymással; részt vesznek egymás ünnepi alkalmain, így a templommegáldáson is nemcsak a helyi görögkatolikus és református lelkipásztorok, de közösségeik tagjai, valamint a református iskola pedagógusai is osztoztak a katolikusok örömében. Az adventre is együtt készülnek; református gyermekek is kapnak szerepet a pásztorjátékban.
Az egyházközség egyik büszkesége a településről elszármazó Kriston Endre egri segédpüspök, akinek tiszteletére márványtáblát helyeztek el korábban a templomban.
Az egyházközség folyamatosan fejlődik, épületei megújulnak. Éppen egy éve áldotta meg Palánki Ferenc megyéspüspök a teljes külső és belső felújításon átesett plébánia épületét, és hamarosan sorra kerül a templom belső terének felújítása is.
A jelenlegi beruházás – teljes külső festés, tatarozás, ereszcsatornák cseréje – 35 millió forintba került, ebből 24 millió forint a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyének, 11 millió forint pedig állami támogatásnak köszönhető.
A szentmisén elhangzott elmélkedésben Palánki Ferenc megyéspüspök rámutatott: Jézus Krisztus valóságos király, de nem földi értelemben. A földi királyok uralkodnak, hatalmaskodnak, élnek, és olykor visszaélnek a hatalmukkal. Urunk, Jézus Krisztus, a szívek Királya az örök életet hozta el. Az ő országa nem ebből a világból való, hanem ő maga ez az ország.
Amikor eljött erre a világra, azt mondta: térjetek meg, tartsatok bűnbánatot, mert elközelgett az Isten országa. Azért jött, hogy ebbe az országba, az ő titokzatos testébe, az Egyházba meghívjon mindenkit.
Isten országának a törvényei, szabályai életformáló erővel bírnak; ez az evangélium. A törvényeit nem emberek találták ki, a szeretet parancsára épül, és azok lehetnek a részesei, akik a szeretet cselekedeteit megvalósítják. Erre hívott meg bennünket az Úr, ez a mi hivatásunk – mutatott rá a püspök. – Ezért mondja Jézus, hogy Isten országa nem itt van, vagy amott, Isten országa közöttetek van (vö. Lk 17,21).
Vagyis bennünk is van, és ez azon múlik, hogy közöttünk, az emberi kapcsolatainkban hogyan van jelen ez az ország. Jelen van, ha szeretetben vagyunk együtt, nagylelkűek vagyunk egymás iránt, ha tudunk megbocsátani, irgalmazni, szeretni tiszta, feltétel nélküli szeretettel. Akkor megjelenik a mennyország. De sajnos a pokol is megjelenik, ha az emberek gyűlölködnek, gyilkolják egymást, ha bűnben, Isten nélkül élnek.
Van értelme felújítani a templomot, mert ide fognak járni azok az emberek, akik a szeretet forrásával akarnak találkozni, és tudják azt, hogy az evangéliumot megvalósítani, tettekre váltani nem könnyű, nem egyszerű feladat – tette hozzá Palánki Ferenc. – Oda kell figyelnünk. Ha valakin tudok segíteni, azt tegyem meg. Legyen bennem a jóra való készség, az az erény, ami képes másokon segíteni. Az evangélium odafordít embertársainkhoz, hogy észrevegyem a másikban élő Krisztust.
Az elmúlt héten Bátor Botond pálos szerzetes tartott lelkigyakorlatot a római katolikus püspököknek. Egyik mondatában így fogalmazott: Vegyük észre a másikban Krisztust, és őrizzük meg benne. Hogyan tudjuk megőrizni egymásban Krisztust? Nagyon könnyen azt mondjuk: hogyan szeressem a másik embert, aki engem nem szeret, megbántott, megsértett, keresztbe tett, áthúzta a számításaimat. Csak úgy tudom szeretni, ha megőrzöm benne Krisztust, meglátom benne ennek lehetőségét. „Amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek”(Mt 25,40) – mondja Jézus. Ő azonosította magát minden emberrel. Senkivel szemben nem vagyunk felmentve a szeretet parancsa alól, nem mondhatjuk azt, hogy a másik nem érdemli meg, hogy segítsek neki, magának köszönheti, hogy ilyen helyzetbe került.
Isten országának alaptörvényében, a nyolc boldogságban (Mt 5,1–12) nem szerepel, hogy boldogok azok, akiknek igazuk van. Amikor majd eljön Jézus az ő dicsőségében, akkor a szeretetünket fogja számonkérni.
Nem azt fogja kérdezni, hogy hányszor volt igazad, hanem hogy hányszor szerettél, tudtál-e jól szeretni, másokat érdemtelenül segíteni, irgalmazni, megláttad-e a másikban Krisztust.
A püspök szentbeszédében megemlítette: az Adoremus aznapra szóló elmélkedésében egy érdekes történetet olvashatunk: egy kolostorban az apát összehívta a szerzeteseket és egyenként mindenkinek a fülébe súgott valamit, amit nem mondhattak el egymásnak. Azt súgta, hogy az egyikük a Messiás. A szerzetesek elgondolkodtak ezen, vajon ki lehet a Messiás, és azt követően úgy viselkedtek egymással, mintha ő lenne a Messiás. Mindenkivel jóban voltak, nehogy valamelyik társukban megbántsák Jézust. Ettől kezdve egészen megváltozott a kolostor élete.
Olyan jó lenne, ha ezt a tanmesét magunk előtt tartanánk, és úgy viselkednénk a másikkal, hogy tudjuk, Krisztus benne él. Mindenkiben szolgálnom kell Krisztust, mert ez építi Isten országát számomra és azok számára, akiket a Jóisten kegyelme rám bízott.
Isten országa bennetek, közöttetek van, Isten országa jelen van – hangsúlyozta Palánki Ferenc. – Ezzel az örömmel térünk vissza otthonunkba, a hétköznapokba, hordozva a mindennapok terheit, hogy Isten országát hordozzuk a szívünkben, az ő uralmát, amely nem megterhelő dolog, hanem boldogító, örökké tartó valóság.
Forrás és fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria