Bedő Dorottya: Családom ölelő karján

Kultúra – 2021. október 18., hétfő | 9:00

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) vers- és novellaíró pályázatot hirdetett A család Istentől rendelt közösség címmel. Napról napra bemutatjuk a díjazott alkotásokat. Az alábbiakban Bedő Dorottya Családom ölelő karján című versét olvashatják.

CSALÁDOM ÖLELŐ KARJÁN

Porszemek vagyunk, de együtt a sivatag,
Vízcseppek, kikből egyszer óceán dagad.
Zöld mezőn, hullámzó fűszálak vagyunk,
Különbözünk, mégis pázsitot alkotunk.

S szétfú a szél, ha jön a hurrikán?
Szétszéledünk, mert jön egy nagy hullám?
Megtörünk, mert csorda közeleg?
Nem. Mi nem adjuk magunkat ilyen könnyen meg.

Ha jő az orkán, összekarolunk,
Ha nő egy hullám, együtt maradunk,
S ha ménes nyargal át az ugaron,
Meghajlunk s várjuk, jön az irgalom.

Együtt jutunk át minden viharon,
Várunk már, jöjj el, oltalom!
Vigyázd álmaink, örök hatalom!
Öleld át lelkünk, legszentebb nyugalom!

* * *

Az Amoris laetitia-családévhez kapcsolódva, a Katolikus Kulturális Hetek programsorozat keretében meghirdetett pályázatra a hazai egyházmegyékből közel 250 pályamű érkezett, amelyek közül a szakmai zsűri választotta ki korcsoportonként a legjobbakat, illetve a különdíjasokat.

Az irodalmi pályázat célja az volt, hogy a résztvevők különféle műfajok (vers, novella) segítségével bemutassák, mit jelent a család a keresztény életben.

Forrás: MKPK Sajtószolgálat

Fotó: Pixabay

Magyar Kurír

#Amoris laetitia-családév #család #ifjúság #MKPK #pályázat

Kapcsolódó fotógaléria