Böjte Csaba: Szent Kristóf vezessen minket az irgalom és jóság partjára

2016. július 24., vasárnap | 22:30

Szent Kristófra emlékezve a zarándokok, utazók és a járművek megáldásával ünnepeltek az egybegyűltek Szántódpusztán július 23-án. A búcsún a Csillagösvény elnevezésű missziós körutat járó Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkar énekelt, a szentmisét Böjte Csaba mutatta be.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Ki is lehetne Szántód védőszentje, mint az első „kompos”, Szent Kristóf? Nemcsak a balatoni település, hanem az egész régió védőszentje a zarándokok, utazók közbenjárója. Már az 1735-ben a Szántódpuszta feletti dombon épített kápolnát is a tiszteletére szentelték, 1973-ban pedig Lékai László, akkor még püspökként, elevenítette fel modern tartalommal – az autósok megáldásával kiegészítve – a régi korok hagyományát, s ismét búcsújáró hellyé tette a festői környezetben álló kápolnát. Négy évvel ezelőtt újabb kapcsolattal gazdagodott az „autós” búcsú: a kápolna Böjte Csaba és a Marosszéki Kodály Gyermekkar Csillagösvény elnevezésű missziós körútjának egyik állomása lett.

A külső-somogyi dombok és erdők karéjában – egyik oldalról a Tihanyi-félszigeten álló apátsággal, a másik oldalról a Szántódpuszta feletti nyereggel – gyűltek össze július 23-án zarándokok, utazók, autósok, motorosok, kerékpárosok – a környék hívei és nyaralók –, hogy Szent Kristóf közbenjárását kérjék életükre a Böjte Csaba, Kocsi György és a pappá szentelése 75. évfordulóját ünneplő, 99 éves Bíró Antal atya által bemutatott szentmisében.

Az 1735-ben épített, első ízben 1820-ban felújított, majd 2013-ra teljesen megújult Szent Kristóf-kápolna alatt húzódó nyeregben új, vitorlát formázó oltárt állítottunk – mondta el Kocsi György, Zamárdi plébánosa, aki elkötelezett éltetője a búcsús hagyományoknak. E szabadtéri miséző hely körül telepedtek le a szentmise kezdésére várva a zarándokok, a domboldalon és a völgyben pedig autóik sorakoztak az áldásra.

Az ünnepélyes várakozás alatt vonultak be a székely viseletbe öltözött lányok, fiúk, hogy énekükkel kísérjék a liturgiát. Az Európa nagy kórusversenyeinek első díjait, arany fokozatait begyűjtő, a Boldogasszony Iskolanővérek erdélyi missziója fenntartásában működő kórus negyedik alkalommal járja a Balaton-környéki településeket, hogy Csaba testvérrel „összeénekeljék, összeprédikálják” új otthonuk, a szovátai Marianum felépítésének és berendezésének költségeit. Az épület már elkészült, idén pünkösdkor ünnepelhették megáldását – tudtuk meg Nagy M. Vera nővértől, aki Czakó Gabriellával, a rend társult tagjával vezeti a kórust. Idén már a Marianum belső berendezésére, sportszerekre fordítják a gyűjtésből befolyt összeget.

A gyerekeket, karvezetőket egyaránt kimerítő körút – minden este szentmise, koncert – során a legnagyobb élmény, amikor az általában hosszú misét követően csak ülnek az emberek, nem akarnak hazamenni. Összegyűlnek Csaba testvér miatt – egy Kodály-műveket éneklő gyerekkórusért ezt ennyien nem tennék –, aztán végighallgatják a muzsikát, látszik az öröm az arcokon, a könnyek a szemekben. Ez is a mi missziónk – fogalmazza meg a „nagy cselt” Vera nővér, aki tizenkét évvel ezelőtt kérte rendjétől, hogy Erdélyben végezhessen szolgálatot.

Czakó Gabriella karvezetővel együtt érték el azt, hogy Szováta és hét Nyárád-menti falu gyerekeinek körében nagy európai kórusokkal vetekedő kórusélet bontakozott ki. Misszió a zenei nevelés ürügyén – szokta megfogalmazni célját a karvezető, mert a Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkarban a léleknevelés és közösségépítés a lényeg. Erős a közösség, és a szakma sem sikkad el.

„Valóban számos versenyt nyertünk, de nem erre állunk be, bár kétségtelenül nagy motivációt jelent, hogy különböző megmérettetésekre utazhatunk” – hangsúlyozza Vera nővér. – Nagyon jó mind a Kodály-módszer, mind a művek és a gyerekek, a karnagy, Gabi, továbbá, hogy egy húron pendülünk mi ketten.

A kórust ismerik már Svájcban, Ausztriában, Brüsszelben, és bár buszukon román rendszám van, magyar kórusként tartják őket számon. „Jól esik, hogy beszélhetünk arról, hogy Erdélyben van egy kisebbség” – mondja Vera nővér, majd hozzáteszi: az is fontos tapasztalat, hogy nem kell feltétlenül iskolarendszer ahhoz, hogy átadjuk a tudást. A gyerekek vállalják a délutánokat, hétvégéket... Jó sok próbára kell eljönniük, hogy aztán majd elrepülhessenek Európa különböző városaiba, s igényes, nagy művek szólaljanak meg előadásukban.

„A zenei nevelés hatása nemcsak az eredményekben tükröződik” – fejezi ki örömét Czakó Gabriella. „A zenei hallás sokat alakul, ha a gyerek akarja, tud fejlődni” – esküszik az Erdélyben hiánycikknek számító magyar módszerű zenetanításra Vera nővér is.

Nagyon vágynak a Kodály-módszerre, zenepedagógiai képzőhelyek régóta kérik, hogy kapcsolódjunk be képzéssel munkájukba – teszi hozzá. –  Ha így beindul a felnőttképzés, az a jövő garanciája. De látszik a növekedés minden téren a kórusban, amely sokak számára második család is. Ez azért is lényeges, mert a kórus életét jelentő falvakban nagy a munkanélküliség, ez gyakran hoz magával alkoholizmust, ami sokszor megbillenti a családot.

„A kórusban összenőttünk – mondja a gyulafehérvári kisszemináriumban tanuló Kiss Richárd Mihály kórustag. – Nem feltétlenül azért jó itt lenni, mert négy szólamban, tisztán szólal meg a dal, inkább a szerető közeg tartja meg, és kötelezi el a tagokat.”

Erre az útra is a kórusból kinőtt nagyok kísérik a fellépőket. Nemcsak a napi élet lett gördülékeny önkéntes munkájuknak köszönhetően. „A nagyok azt csinálják, amit mi, a kicsik pedig követik őket, mindenki tudja, mi a dolga. De a csapat összetartásánál is fontosabb a szerepük: a számos szervezett, lelkigyakorlatos beszélgetés mellett a kicsik a buszon, strandon komoly témák felmerülésekor a nagyoktól hallják a válaszokat. Ők ugyanazt az értékrendet képviselik, mint mi, de a kicsik jobban elfogadják válaszaikat, hiszen korban közelebb vannak hozzájuk” – mondja az iskolanővér.

A lelki életre nevelésben nagy szerepet vállal Böjte Csaba testvér is – emeli ki Kiss Richárd Mihály, aki szerint a hit a legnagyobb ajándék, amit a kórusban megtapasztalt lelki életnek köszön.

A szentmisében Csaba testvér arról beszélt – felidézve a dévai otthon megalapításának kezdeti szakaszát – mennyire működőképes a szeretet parancsa. „Jézus varázsvesszőt ad a szeretet parancsával a kezünkbe, mellyel hegyeket lehet mozgatni” – hangsúlyozta Böjte Csaba, és azt kérte, hogy a szentmisében megáldott Szent Kristóf-botokat mindenki vigye haza, és higgyen abban, hogy a szeretet parancsának követésével minden gondot meg lehet oldani.

Jelképezzék ezek a botok, hogy van bocsánat a bűnökre, van kiengesztelődés, újrakezdés, talpraállás. Jézus ezen az úton szeretne vezetni bennünket, ahogy Szent Kristóf is a gyűlölet és harag partjáról át szeretne vinni Krisztushoz, az irgalom és jóság partjára. Aki útra akar kelni, Szent Kristóf segítségét akarja kérni, álljon fel és imádkozzunk együtt az úrhoz – buzdított Böjte Csaba.

A település tűzoltóautója és a többi jármű, valamint vezetőik, utasaik Böjte Csaba, Kocsi György és Antal atya áldásával térhettek haza.

Hamarosan a Csillagösvényt járók is hazatérnek. Új otthonuk várja őket Szovátán. „Egy otthon, mely annak biztosítéka, hogy »a homokban nem szivárog el a víz«, hogy amit elkezdtünk, folytatódni tud, ha mi elkerülünk innen. A jövőnek szeretnénk dolgozni, a Marianum garancia, hogy a jövőben is továbbél a munkánk” – fogalmaz Vera nővér. 

Fotó: Merényi Zita

Trauttwein Éva/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
Vezető híreink – olvasta már?
egyszeru-es-szep-bemutattak-csiksomlyoi-papai-szentmise-liturgikus-eszkozeit
Egyszerű és szép – Bemutatták a csíksomlyói pápai szentmise liturgikus eszközeit

A Ferenc pápa által Csíksomlyón celebrált június 1-jei szentmisén használatos liturgikus eszközöket és a Gyulafehérvári Főegyházmegye első, erre az alkalomra készült Evangeliáriumát mutatták be május 24-én, pénteken a székelyudvarhelyi-szombatfalvi Szent György Plébánia közösségi házában.

2019. május 24., péntek
a-feltamadasba-vetett-hit-mi-remenyunk-bemutattak-szabo-ferenc-sj-ket-uj-konyvet
Hogy meglássuk a szeretet-Istent – Bemutatták Szabó Ferenc SJ két új könyvét

Május 23-án este az Építészet és Művészet Kévés Stúdió Galéria és az Építészek, Mérnökök, Képzőművészek Egylete Baross utcai székházában tartották Szabó Ferenc SJ „Isten nem halt meg” és „»Mindig neki harangozunk…« – Istenkereső magyar költők és írók” című könyveinek bemutatóját.

2019. május 24., péntek