Bolívia legnépesebb városának főpásztora „testvéri légkörűként” jellemezte a szinódust, ahol, mint fogalmazott, „nagy az elvárás a megfogalmazott igények megvalósítására”. A térség egyik alapvető problémája a „multinacionális vállalatok terjeszkedése, melyek sokszor a helyi hatóságokkal együtt gátlástalanul kizsákmányolják a megszerzett területet, az ott élő őslakos népesség kárára”. Calandrina érsek hangsúlyozta, ezt a torz folyamatot tudatosítani kell a világ közvéleményében.
Bolíviában ez konkrétan a mezőgazdasági területek gyarapítását jelenti az erdőség kárára. Kína és Bolívia kormányközi megállapodása például egymillió mázsa bolíviai hús exportját irányozza elő, de az állattenyésztéshez újabb legelőkre van szükség, amit erdők kiirtásával és felégetésével akarnak biztosítani. Mindez elvándorlásra kényszeríti a magasfennsíkok lakosságát, ami számukra életmódjuk megváltoztatásával jár – mondta el a főpásztor.
Hozzátette: az Egyház szerepe ebben a folyamatban prófétai jellegű, a lelkiismeret formálása által. Az Egyház felemeli szavát a békéért. Az amazóniai, tehát trópusi területeken élő őslakosok, valamint az Andok magaslatain élő őslakosok ugyanis teljesen más kultúrában élnek, összekeveredésük súlyos konfliktusokkal jár, amit el kell kerülni. A lakosság ilyen jellegű áthelyezése politikai indíttatású.
Ebben a helyzetben erőteljes evangelizációra van szükség. Az Egyház legyen evangéliumibb és szegényebb; olyan Egyház, amelyben Isten igéjének és az Eucharisztiának főszerepe van. A szolgáló papság ne átutazó legyen, hanem rezidens, lakjon helyben. A szórványban lévő, kisebb közösségek ellátására pedig utazó lelkipásztorok rendszeres és biztos jelenlétét kell megszervezni. Mindezeket már korábban, a Medellinben, Pueblában, Santo Domingóban és Aparecidában tartott tanácskozásokon is szóba hoztuk, de most meg is kell valósítanunk – szögezte le a bolíviai Santa Cruz érseke.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria