Chesterton boldoggá avatásának lehetőségét vizsgálják

Chesterton, aki civil és házasember volt, szerette a sört és a burgundi bort. Nem a hagyományos értelemben volt áhítatos jellem: arra tanítja a katolikus híveket, hogy „nem kell minden öt percben elmorzsolnod a rózsafüzért ahhoz, hogy szent lehess”. Chesterton szentsége ehelyett inkább a humorában, a szeretetében és az alázatában rejlik – hansúlyozta John Udris, – ezen túlmenően pedig, ahogyan a hit védelmére kelt, az minden katolikus számára példaértékű.

„Azok is, akikkel heves nyilvános vitákat folytatott, érezték, hogy tiszteli őket, szereti őket, még ha nem értenek is egyet vele” – utalt Udris Chesterton ateista vitapartnereire, H. G. Wellsre és George Bernard Shaw-ra (a képen Chesterton a jobb szélen, Shaw a bal szélen látható).
Peter Doyle, Northampton püspöke bízta meg John Udrist a feladattal tavaly szeptemberben, miután kiderült, hogy Ferenc pápa Argentínában tagja volt a Chesterton Társaságnak, sőt jóváhagyott egy imádságot a boldoggá avatásáért.

Udris atya, aki a Birmingham közelében lévő St. Mary szeminárium spirituálisa, korábban Beaconsfieldben volt plébános, ahol Chesterton élt. Udris abban bízik: nagyjából egy év szükséges hozzá, hogy át tudja nyújtani kutatása eredményeit a püspöknek, aki azért is őt bízta meg, mert tisztában volt vele, mennyire szereti Chestertont, és mekkora energiát fog majd fektetni a feladatba.

A legsúlyosabb ellenérv Chestertonnal szemben a vélt antiszemitizmusa. Tett néhány valóban meghökkentő kijelentést, ami érthetővé teszi ezeket a vádakat – de mindenképpen további kutatást igényel a kérdés.

A Chesterton ügyében beérkező e-mailek többsége arról tesz tanúságot, hogy sokan az ő hatására katolizáltak.

Spanyolországból egy asszony azért írt, hogy elmesélje: Chesterton közbenjárását kérte imáiban, hogy gyereke lehessen. Azért épp Chestertonét, mert bízott az író együttérzésében, hiszen az ő házassága gyermektelen maradt.

Udris atya kiemelte, hogy Chesterton milyen hálás tudott lenni mindenért, „az egész életnek folyamatosan köszönetet mondott”. Nem csak evés előtt mondott áldást, hanem mielőtt kinyitott volna egy könyvet, vagy megnézett volna egy színdarabot. „Én azért kérném a közbenjárását, hogy legyen meg bennem ez a fajta tisztelet.”

Magyar Kurír