Doktori kutatás a kolozsvári Szent Mihály-templom plébánosairól

Kishírek – 2020. szeptember 18., péntek | 12:08

Marton József vezetésével indult el a kolozsvári BBTE RK Teológia Karán a doktori képzés; ő az Ökumené doktori iskola egyik alapítója. 35 jelöltet kísért végig a kutatómunkában a doktori cím elnyeréséig. Szeptember 14-én Veres Stelian szerezte meg a tudományos címet.

Veres Stelian A kolozsvári Szent Mihály-plébánia plébánosai a 18–19. században című, több mint 400 oldalas dolgozatának nyilvános védése a rendkívüli helyzetben online történt. Marton József vezetőtanár mellett Báthory Lajos kolozsvári történész; Holló László, a kar tanára és Gárdonyi Máté, a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető tanára véleményezték a munkát, és tették fel kérdéseiket, amelyekre a jelölt kielégítő válaszokat adott, bizonyítva a témában való jártasságát, a részletekre kiterjedő felkészültségét.

Veres Stelian doktori munkája megírásához közel 200 levéltári dobozt nézett át, keresve a témájához releváns korabeli dokumentumokat, a csak részben rendszerezett kolozsvári plébániai gyűjtőlevéltár anyagait: leveleket, feljegyzéseket, iratokat, jegyzőkönyveket, majd válogatta azokat, és témák szerint osztályozva alakította ki a dolgozat szerkezetét. Mint elmondta: a cél a kolozsvári Szent Mihály-templom életének bemutatása volt a plébánosok egyházi és közéleti tevékenységének szemszögéből. Kutatómunkája arról is képet ad, milyen elvárások alapján került egy-egy pap a kolozsvári Szent Mihály-egyházközség élére, hogyan választotta az olykor félszáz jelölt közül ki a számára alkalmasnak tűnőt az egyházközség képviselőtestülete, majd a három legtöbb szavazatot kapott közül hogyan döntötte el a püspök, kit nevez ki plébánosnak.

Hiánypótló munka Veres Steliané: e témával és ezzel a korszakkal még senki nem foglalkozott. Az alapos levéltári munka felszínre hozott jó néhány eddig nem ismert összefüggést, részletet. Ahogyan az egyik bíráló, Gárdonyi Máté elmondta: a dolgozathoz 21, eddig nem publikált dokumentum tartozik függelékként, amelyeket szintén részletes magyarázat, értelmezés kísér. Mindezzel a doktori címet kiérdemelt jelölt betekintést nyújtott, hogyan hatott a város életére a plébánia, az Egyház, és hogyan épült bele Kolozsvár arculatának formálásába a maga valláserkölcsi hatásával, építészeti megvalósításaival, kulturális, művészi szempontból irányt szabó törekvéseivel.

Forrás és fotó: Romkat.ro

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria