A siker jegyében – Kezdődik a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál

Kultúra – 2020. január 26., vasárnap | 17:22

A Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon (BIDF) január 27. és február 2. között a Cinema City Aréna moziban a világ szinte minden szegletéből érkező közel 60 film várja a társadalmi kérdések iránt nyitott nézőket, valamint azokat, akik szeretik az izgalmas, igényesen kivitelezett dokumentumfilmeket.

A dokumentumfilm tükröt tart nekünk, közelebb vihet a körülöttünk zajló folyamatok megértéséhez, és személyes magtapasztalásokra is lehetőséget ad. A doksik varázsa abban áll, hogy nem fikciót tárnak elénk, hanem igazi sorsok, létező dilemmák jelennek meg a szemünk előtt. Hazánkban még mindig nincs méltó helyén a dokumentumfilm, sem a televízióban, sem a moziban. Már hatodik esztendeje különleges lehetőség kínálkozik számunkra, amikor a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon izgalmas válogatást láthatunk a világ előző évi dokumentumfilmes terméséből. Örömteli újítás, hogy gyarapodott a fesztiválon a magyar alkotások száma (45 filmből 6 magyar), melyeket külön szekcióban mutatnak be. A filmünnep fényét emeli, hogy ezúttal nemcsak a legfrissebb nemzetközi és hazai alkotásokat láthatja a közönség, hanem versenyen kívüli programban közel 20 jelentős régebbi magyar munkát is megnézhetünk. Ma már nem igaz, hogy ezeket a filmeket nem lehet elérni, de sajnos ritkán kerülnek képernyőre vagy vászonra, így a fesztivál ritka alkalmat kínál a nézőknek arra, hogy megismerjék vagy újranézzék ezeket az alkotásokat.

A versenyben szereplő filmek azonban frissek, valamennyi az elmúlt évben debütált alkotás, és közülük több neves díjakat söpört már be. A Sundance-, Európa- és IDFA-díjas filmek között 11 Oscarra nevezett is látható, Magyarországon most első alkalommal, és csupán néhány vetítés erejéig. Az igazi fesztiválhangulatot fokozza, hogy minden film alkotóját meghívják a szervezők. Ahogyan az is, hogy minden vetítést beszélgetést követ, amelyen a jelen lévő stábtagokon kívül a film témájában jártas szakértőkkel is találkozhatunk. A korábbi évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy érdemes előre gondolkodni, mert egyes filmekre gyakran már napokkal a vetítésük előtt elfogynak a jegyek, annak ellenére, hogy egy filmet legalább kétszer tűznek műsorra. Fontos megemlíteni, hogy az összes filmet magyar felirattal láthatja a közönség. A fesztivál végén a neves zsűri mellett diák és nyugdíjas zsűri is ad át díjakat, és természetesen a közönség is szavazhat a kedvenc filmjére.

Az idén a már említett magyar versenyfilmes kategória mellett négy tematikus kategóriába – Harc a szabadságodért, Harc az identitásodért, Harc a gyermekedért, Harc az álmaidért – szerkesztették a rendezők a meghívott egész estés filmeket. A külföldi fiatal filmesek a rövidfilmjeikkel két külön kategóriában versenyeznek: Veszélyes játszmák, Különös szülők.

A Dél-Koreából érkezett Junha bolygója című film az autizmus problémájával foglalkozik. A szegregáció és az integráció problematikája és határai nagyon nehéz kérdéseket vetnek fel. A 11 éves főhős átlagos iskolába jár, ahol igyekeznek befogadni. Hol vannak egy közösség határai abban, hogy tolerálják a betegsége következményeit? A film egy példamutató közösség életébe enged bepillantást.

A nagyság átka – szoktuk mondani viccesen. Az Aurora, a tinisztár a tehetséggondozás árnyoldalait is felvillantja. A norvég alkotásban a korán felnőni kényszerülő, tehetséges lány 20 éves korában válaszút elé kerül. De valóban van-e még választása, vagy bedarálja őt a rendszer?

Kombájn-város újkori kihívásai című német film, Florian Kunert alkotása, a posztkommunista örökség kapcsán lehet különösen érdekes nekünk, magyaroknak. A furcsa utánérzést a migráció problematikájával spékeli meg az élet és az alkotók. Vagyon mi sül ki belőle? Ugyancsak a bevándorlással foglalkozik a Például ők című holland fiatalfilmes alkotás.

Magyar színekben verseng Kis Anna Csak családról ne! című filmje is. A nehéz sorsú fiatalokkal foglalkozó iskolában hiába a második esély és az egyénre szabott figyelem, valami hiányzik. A tanároknak ki segít? Egy szívet melengető kölcsönös tanulási folyamatot kísérhetünk figyelemmel, melynek során a diáktréning vezetésére vállalkozó, mindig lelkes Ági néni és a kiégési szindrómából éppen felépült Sanyi bá ugyanolyan ingoványos talajon lépked, mint maguk a gyerekek.

Ugron Réka alkotása, a Fiam, Julian a Duna-deltában élő magányos anyák történetét rajzolja meg. A film Erdélyben nemrég elnyerte a Filmgalopp fődíját.

Cryene Donovan című filmet rendezőként Németh Dénes jegyzi. Főhőse, a 20 éves Heni tehetséges lány: énekel, rajzol, verseket ír és gitározik. Azonban egy szokatlan mentális betegségben szenved: disszociatív személyiségzavara van. Négy különböző személyiség lakozik benne. A film a betegséggel való megküzdés rögös útján kíséri el a fiatal lányt. Az alkotás a 64. Országos Függetlenfilm Fesztivál fődíját kapta.

A retrospektív szekcióban szerepel a Határeset című film (rendező: Szalay Péter), amely a vasfüggöny utolsó áldozatának, egy keletnémet férfinak és családjának a történetét meséli el szép kivitelezésben. Ugyancsak az 1989-es eseményekkel foglalkozik a Berlinből Berlinbe (rendező: Fekete Ibolya) és a Kelet-nyugati átjáró (rendező: Papp Gábor Zsigmond) című film.

A fentieken túl is sok izgalmas alkotással találkozhat még a közönség, érdemes böngészni a fesztivál honlapját.

Fotó: Bidf.hu

Hajnal Gergely

Magyar Kurír

Az írás az Új Ember 2020. január 19-i számának Mértékadó mellékletében jelent meg.

Kapcsolódó fotógaléria