A kereszténység elenyésző kisebbség Törökországban

A mai Törökország területe egykor a kora kereszténység egyik legfontosabb régiójának számított. A 20. század elejéig az egykori oszmán birodalom országában a legjelentősebb kisebbséget alkották a keresztények, a lakosság 30 százalékát tették ki. Azóta folyamatosan csökken a számuk, mára 150 ezerre esett vissza, ami a 75 milliós, 99 százalékban muszlim Törökországban 0,2 százalékot jelent.

Az okok között meghatározó az az első világháború alatt történt örmény népirtás, a Lausanne-ban 1923-ban megkötött görög-török lakosságcsere-egyezmény, és az évtizedeken át tartó, a keresztények számára kedvezőtlen valláspolitika.

Az örmény apostoli, a görög-ortodox egyház és a zsidó közösség a további három, nem muszlim, hivatalosan elismert vallás Törökországban. Híveik száma az elmúlt negyven évben csak Isztambulban 85 ezerről 2 ezerre csökkent. A keresztények legnépesebb közösségét továbbra is az örmények jelentik 70 ezer hívővel. Az egyházak egyes képviselői szerint az örmények száma ennél néhány tízezerrel több ugyan, de ők sem vallásukat, sem nemzetiségüket nem vállalják nyilvánosan. Van még továbbá egy kis örmény katolikus közösség Isztambulban, körülbelül 3 ezer fővel.

A második legnagyobb helyi keresztény felekezet a szír-ortodox keresztényeké, ők mintegy 13 ezren vannak. Kétharmaduk Isztambulban él, fennmaradó részük eredeti lakhelyén, a délkeleti Tur Abdinban. Feltehetően közösségükre is érvényes az örményekkel kapcsolatos megállapítás, miszerint sokan nem vállalják a nyilvánosság előtt hitük gyakorlását. Hasonlóan nincsenek pontos számadataink a szír-katolikus és a káld egyház híveinek számarányáról. Ez utóbbihoz tartoznak az iraki menekültek is.

Vatikáni statisztikai adatok szerint 53 ezer katolikus él Törökországban, de ez a szám tartalmazza a szír-katolikus, káld és örmény-katolikus híveket is.

A Vatikán adatai szerint hét közigazgatási egység (egyházmegye és apostoli vikariátus) fogja össze az 54 plébániát és a 13 lelkipásztori központot. 6 püspök, 58 pap, 7 férfi szerzetes, 54 női szerzetes és 2 állandó diakónus végez lelkipásztori szolgálatot. Jelenleg 4 papnövendék készül a szentelésre. A világiak főként a hitoktatásban tevékenyek 68 hitoktatóval, rajtuk kívül 7 világi misszionárius dolgozik a pasztorációban.

29 oktatási-nevelési intézmény működik Törökországban, köztük óvodák, elemi és középiskolák, valamint gimnáziumok. A 3 katolikus kórház közül az egyiket az osztrák gyökerű irgalmasnővérek tartják fenn. Működik ezen kívül 2 egyházi klinika és 5 otthon öregek és fogyatékkal élők számára.

A protestánsok száma Törökországban 18 ezerre tehető, köztük főként reformátusok, evangélikusok, metodisták és baptisták vannak, de jelen van az országben az anglikán és presbiteriánus egyház is, valamint jelentős hívőszámmal a szabadegyházak is.

A török alkotmány biztosítja az állam és vallás szétválasztását, garantálja a vallásszabadságot. Recep Tayyip Erdogan államfő kormányzása alatt javult a keresztények helyzete, de mindmáig nem számítanak jogi személynek Törökországban.

Fotó: Stpaul.de, Oekolandbau-tour.de

Magyar Kurír