Az előadó kifejtette: Robert Taff professzor megfogalmazásában a keleti katolikus teológia – ami helyesebben inkább katolikus keleti teológia – egy olyan integrált világ, melyben a liturgia, a lelkiség, a művészet az építészet harmonikus egészet alkot. A görögkatolikus teológia alapjai másfél évszázadra nyúlnak vissza.
A II. vatikáni zsinatnak köszönhetően indulhatott el a keleti katolikus egyházak liturgikus és egyházfegyelmi kérdésekben való önazonosságának és identitásának keresése. Ennek köszönhető, hogy sikerült megtalálni egy önálló teológiát. Ez egy folyamat, amely korántsem zárult le – szögezte le Seszták István, aki előadása első felében a megszilárdulást jelentő másfél évszázad történését foglalta össze, 1894-től kezdve.
Fordulópontot a 20. század nagy szervezeti változásai hoztak – emlékeztetett a hajdúdorogi főhelynök. – 1917-ben jött létre a Keleti Kongregáció, és ugyanebben az évben alakult meg a Pápai Keleti Intézet, amely a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola anyaintézménye is.
„Mivel valóban hisszük, hogy a keleti egyházak tiszteletreméltó és ősi hagyománya Krisztus Egyháza örökségének szerves részét alkotja, a katolikusok első feladata ennek megismerése, hogy ez mindenki számára lehetséges módon táplálja és vigye előre az egység folyamatát” – fogalmazott apostoli levelében Szent II. János Pál pápa.
Alexandriai, kopt, etióp vagy szír-nyugati hagyományokkal rendelkező görögkatolikusokról is beszélhetünk napjainkban; a bizánci-konstantinápolyi gyökerek alapján tizennégy görögkatolikus egyházat különböztetünk meg – ismertette előadásában a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola rektorhelyettese.
*
A Keleti teológia, bizánci lelkiség képzés második féléve június 9-én ér véget. A félév utolsó előadásának várhatóan ismét a budapesti Párbeszéd Háza ad otthont – Kurt Koch bíboros, a Keresztény Egység Előmozdítása Pápai Tanácsának elnöke a katolikus–ortodox párbeszédről tart előadást.
Forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria