Előzzük meg a Camorrát! – A nápolyi érsek a szegények megsegítésére buzdít

Nem áll le a szolidaritás gépezete Campania tartományban: ezreket lát el, akik a karantén idején munka nélkül maradtak, és most a napi betevő előteremtése is gondot jelent számukra. Értelemszerűen a leggyengébb rétegeket érinti legérzékenyebben a probléma, és most az a veszély fenyeget, hogy a szervezett bűnözés hálójába kerülnek a legkiszolgáltatottabb családok. A Camorra ugyanis fenntartás nélkül csalja lépre a fiatalokat és a gyerekeket, akik némi pénz vagy márkás ruhák reményében követik őket. Erre figyelmeztetett a nápolyi érsek, Crescenzio Sepe bíboros a napokban bemutatott szentmisén. Azonnali cselekvésre szólította a város lakosságát, „mert – mint mondta – az alvilág gyorsabb, mint a mi bürokráciánk! A Camorra nem vár! Gyorsabban kell lépnünk, mit ők” – fogalmazott a főpásztor. A helyi egyház tehát nagy erőkkel igyekszik segítséget nyújtani a lakosság szegényebb rétegeinek az egyházmegye egész területén.

Az egyházmegyei karitász például a családok elszegényedése ellen küzd, ami az élelmiszert és a lakhatást érinti. Telefonvonalat biztosítottak, amit a bajba jutottak felhívhatnak, és ahol gyorssegélyt kérhetnek a mostani időszakban felmerült problémákra, mint például a lakáshitel törlesztőrészletének befizetése, közüzemi számlák, illetékek előteremtése. „A Covid-19 idején a karitatív munka új cselekvési módokat kíván” – nyilatkozta a SIR olasz katolikus hírügynökségnek Giancamillo Trani, az egyházmegyei karitász igazgatója. „Szembeötlő, hogy ez a gazdasági és társadalmi válság leginkább azokat sújtja, akik napról napra élnek, és most a legalapvetőbb megélhetés nélkül maradtak. Ezért elsősorban az élelmiszer előteremtésével foglalkozunk, hogy ezen a téren megállítsuk az elszegényedést.”

Campaniában a huszonhárom szegénykonyhából húsz működik, és szinte mindegyik elvihető élelmiszercsomag formájában oszt ki naponta több mint kétezer adag ételt a rászorulóknak. A helyi karitász vezetője szerint azonban sok olyan család van, amely nem jut élelemhez, és mégis ritkán jön el a szegénykonyhára. Ezért a menza mellett egy „Megosztom” nevű portált is indítottak, amely révén más jótékonysági szervezetekkel együttműködve házhoz viszi az élelmet azoknak, akik ezt kérik. Nem a szó szoros értelmében vett szegényekről van szó, hanem olyan emberekről, akiket a járvány okozta veszélyhelyzet kiszolgáltatottá tett: külföldi diákok, klauzúrás nővérek, továbbá családok, melyeknek élelemre, illetve tisztálkodási és háztartási cikkekre van szükségük. Néhány nap alatt a szolidaritás portál gyűjtése meghozta az első gyümölcsöket. Giancamillo Trani karitászigazgató emlékeztetett arra a kezdeményezésre is, amelyet Sepe bíboros indított a Jézus Társaságával karöltve a hajléktalanok javára. Az egyházi befogadás jegyében a jezsuiták mintegy ötven fedél nélkül élőnek ajánlottak fel szállást a Cangiani-kápolna melletti épületben.

Elkötelezetten segítenek a különböző társulatok is, mint például a Páli Szent Vince Társaság, melynek önkéntesei vigaszt és támogatást nyújtanak. Odafigyelnek többek között a bebörtönzöttek hozzátartozóira. „Igyekszünk minden segítséget és vigaszt megadni nekik – mondta el a társulat olasz országos elnöke, Antonio Gianfico a L’Osservatore Romano vatikáni napilapnak. „A családtagokat fel kell karolni, hiszen most nem mehetünk be a börtönökbe. A hozzánk fordulóknak biztosítjuk a ruházatot és a meleg ételt. A járvány idején például a capuai kapu mellett lévő, önkénteseink által működtetett szegénykonyha forgalma megnőtt, és ma már nem csak hajléktalanok és bevándorlók fordulnak hozzánk. Pár hónapja nagyon sok nápolyi lakos, aggódó, kétségbe esett szülő is jön, mert nem tudnak enni adni gyerekeiknek. Mi pedig készen állunk, hogy minden szükségeset megadjunk nekik, anyagi és pszichológiai támaszt egyaránt. Olyanok érkeznek, akik eddig alkalmi munkákból éltek, fix fizetés nélkül, és most azt a keveset is elvesztették, amijük volt.”

A capuai kapu melletti menzán napi száz adag meleg ételt tudnak osztani, amit nagy gonddal és az érvényben lévő járványügyi előírások betartásával készítenek a Páli Szent Vince Társaság önkéntesei. Olyanok osztják az ételt, akiknek jelenleg nincs munkájuk, és úgy döntöttek, hogy segítenek másokon. De vállalják az önkéntes munkát a cserkészek és a környék kereskedői is, akik a válság és a leeresztett redőnyök ellenére az összefogást választják. „A mi konyhánk erőssége éppen a minket körülvevő közösség. A háló sokat segít, a szolidaritás egy percre sem torpant meg, és augusztusban sem megy szabadságra” – mondta a társulat elnöke. „Ezen túlmenően gyerekjátékokat, higiénés cikkeket és ruhákat osztunk. Új igénylők is jönnek: édesanyák és gyermekek, akik mostanáig méltó körülmények között éltek. Ez is azt mutatja, hogy a pandémia tényleg óriási károkat okozott. Nem szabad elcsüggednünk azonban, és más mentalitással kell a jövővel szembenéznünk. Nincs hely a fölösleges dolgokra. A szükségesre kell összpontosítanunk, és szolidárisnak lenni mindenkivel. A vírus összehozta az egész emberiséget. Mi pedig ahogy már százötven éve tesszük, készen állunk mások szolgálatára. Nem kíméljük magunkat, és nem áll szándékunkban éppen most leállni – hangsúlyozta Antonio Gianfico, a Páli Szent Vince Társaság olasz elnöke.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír