Fatimai engesztelést tartottak Páduai Szent Antal ünnepén Hercegszántón

Hazai – 2020. június 14., vasárnap | 13:40

Többszörös ünnep helyszíne volt a hercegszántói Máriakert-Vodica kegyhely június 13-án. A szokásos havi fatimai engesztelés és szentségimádás mellett Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek vezetésével megülték Páduai Szent Antal liturgikus ünnepét, melynek kapcsán liliomokat áldottak meg.

Az ünnepen a számos hívő és zarándok mellett részt vettek a környék papjai és polgármesterei is, valamint a Magyar Kormány képviseletében Zsigó Róbert államtitkár, a térség országgyűlési képviselője.

A főpásztor szentbeszéde kezdetén Mária képét idézte fel, és az örök időkre szóló jövendölést, miszerint a Szent Szüzet boldognak hirdeti minden nemzedék. Az Egyház története folyamán dicsérte őt az egyszerű ember, amikor imádkozta a szentolvasót, de voltak olyanok, akik adottságot kaptak arra, hogy ékesszólással dicsérjék Máriát.

Ezzel a gondolattal tért át Bábel Balázs a nap szentjére, Páduai Szent Antalra, akinek különleges tehetséget adott Isten a szavakkal való hatékony evangelizálásra. Az egyszerű hívő általában arra kéri Szent Antalt, hogy járjon közben a hétköznapi dolgokban, és nem is gondol arra, hogy Antal a ferences rend egyik legkiválóbb biblikus tudósa volt. A „Szentírás szekrénye” névvel is illették: magában foglalta a szent könyvek tudományát. Olyan nagyszerűen tudott prédikálni, hogy a pogányokat és az eretnekeket is megtérítette. A szónok két idézetet választott ki Szent Antal beszédeiből.

Jézus megtestesülése kapcsán az evangélista úgy fogalmaz: „közöttünk verte fel sátorát”. Antal így fogalmaz: „Szűz Mária nem emberkéz által készített sátor. A Szentlélek állította és szentelte fel és Ő lett a megtestesülés helye. Szűz Mária büszke lehetett volna arra, hogy őt választotta ki a sok asszony közül az Isten, hogy ő legyen a megváltó édesanyja, ehelyett a legalázatosabb volt, alázatos szolgálóleánya volt az Istennek.”

Szent Antal magasztalja Máriában az alázatot – hangsúlyozta Bábel Balázs. – Máriában valóra vált: felemelte az Isten, míg a gőgösöket letaszította a trónról. A mai világra jellemző, hogy sokszor büszke és rendkívül gőgös. Épp az elmúlt hónapok járványos időszaka bizonyította be, hogy mind a tudománynak, mind a gazdaságnak alázatosnak kell lennie. Az alázatosság pedig olyan erény, amely Isten előtt kedvessé, az embertársak előtt pedig elfogadhatóvá teszi az embert. Nincsen gőgös erényesség. A gőgös embereket hatalmuk miatt talán hogy rettegik az emberek, de valójában nem tisztelik. Az alázatos emberekre – főként, ha egyébként is kimagasló eredményt érnek el a tudományban vagy a művészetben, vagy éppen mások szolgálatában – felnéznek, értékelik és szeretik őket. Az alázatosak tudják, hogy mennyit kaptak az Istentől és mennyi a saját tevékenységük eredménye.

A másik idézet Szent Antal Nagyboldogasszony-napi prédikációból származik. „Ezt a mi dicsőséges Eszterünket angyalok keze vezette Asszúr király házába, a mennyei nászszobába, benne uralkodik Krisztus a királyok királya, az angyalok üdve, a csillagokkal koronázott trónon.” Magyarázatként a főpásztor elmondta, hogy Antal az ószövetségi Eszter könyvéből veszi hasonlatát: a zsidó nép nagy veszélyt, üldöztetést szenved, de Eszter megmenti azzal, hogy elnyeri Asszúr király (vagy a Biblia szóhasználata szerint Ahasvéros király) kegyeit. A király Eszter kívánságára megkegyelmez a választott népnek. Eszter így szabadító nővé válik az Ószövetségben. Antal ezt a képet használta fel, amikor Máriát dicséri. Mária elnyerte a királynői rangot, és valamiképpen szabadító is lett, hiszen ő adta Jézust, a szabadítót a világnak.

A mai embernek is szüksége van a szabadulásra – emelte ki Bábel Balázs. – Jézus mondja, hogy „aki bűnt cselekszik, az szolgája a bűnnek”. Számos szenvedélynek válik rabjává a modern ember is. Szent Antal és Szent Ferenc vállalták az önkéntes szegénységet, és ez szabadságot adott nekik. A szabadság teljessége a megtérés, a bűntől való megszabadulás. A Mária-kegyhelyek a bűntől való megszabadulást, a megtérést hirdetik. Fatimai engesztelésen illő tudnunk, hogy a „harmadik” fatimai titoknak is ez a lényege. Az emberiségre nagy pusztulás vár, ha az nem tér meg.

Nehéz időszakon vagyunk túl. Sokan felteszik a kérdést az Egyházban, hogy mik a járvány tapasztalatai, milyen tanulságokat vonhatunk le. – Az érsek válaszában leszögezte: egy bizonyos, nem szabad illúziókat táplálni. Idézte Márai Sándor Föld, föld! című művét, melyben arról olvashatunk, hogy a II. világháború alatt, amikor óvóhelyekre szorultak az emberek, sokan fogadkoztak, majd amikor helyreállt az élet, minden maradt a régiben. Márai egy másik irodalmi művet is idéz, Samuel Beckett Godot-ra várva című drámáját, melyben a többnyire céltalan emberek ücsörögnek az élet szemétdombján. Egyikük azt mondja, jó lenne, ha eljönne az Istenség, „Godot”, s akkor megváltozna az életük. Godot eljött, de nem látványosan, hanem rejtetten, nem veszik észre, és ugyanúgy élik továbbra is céltalan életüket. Ugyanezt élték meg az emberek a háború után is. Teli lettek a templomok, nagy megújulási mozgalmak indultak, de néhány év múlva visszatértek a régihez, és újra eluralkodott a gyűlölködés.

A keresztény embernek ezt a céltalanságot kell elkerülni – figyelmeztetett Bábel Balázs. – Meg kell maradnunk a hűségben. Mária üzenete a bűnbánat, erőteljesebb formájában a megtérés, amit a Szentírás így nevez: metanoia. Az ember rádöbben arra, hogy valamit nagyon nem jól tett, és gyökerében megváltoztatja az életét.

Mária a Jézushoz fordulásra buzdít minket is, mint annak idején, a kánai menyegzőn a szolgákat. Ez a hit komolyan vételét jelenti és azt, hogy figyelünk arra, mit kíván tőlünk az evangélium a mindennapokban. Egyre jobban ragaszkodjunk Jézushoz, és tartsuk meg Mária szavát: „Tegyétek meg, amit Jézus mond!” – biztatott szentbeszéde végén a kalocsa-kecskeméti érsek.

Az ünnepen elhelyezték a Szent II. János Pál szobrát díszítő virágtartókat, és megáldották a fénykeresztet, melyet Polyák Imre nemzetiségi helynök, plébánosa adományozott a kegyhelyen töltött huszonhat éves plébánosi szolgálata emlékére.

A szentmise után a hercegszántói plébánia megújult közösségi házához vonultak az ünneplők. A közösségi termet, mely a kormány támogatásával újult meg, Bábel Balázs áldotta meg.

Forrás: Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye

Fotó: Koprivanacz Kristóf

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria