Felföldi László megáldotta a megújult nagynyárádi templomot

Hazai – 2021. november 29., hétfő | 9:00

Több lépcsőben újult meg a Baranya megyei Nagynyárád 18. századi temploma, amelyet október 31-én áldott meg Felföldi László pécsi megyéspüspök ünnepi szentmise keretében.

A szentmise előtt a Szűz Mária szent neve templom kertjében fúvószenekar fogadta a gyülekezőket, akiket Kerekes Norbert, Nagynyárád polgármestere köszöntött. A polgármester köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy a hosszú évekig tartó, többlépcsős felújítási munkálatok megvalósuljanak. Külön kiemelte a Pécsi Egyházmegye támogatását, amely nélkül nem történhetett volna meg a felújítás. A templom megáldásán jelen volt Hargita János országgyűlési képviselő is.

A Pécsi Egyházmegye főpásztora ünnepi köszöntőjében párhuzamot vont a templom és az emberi élet története között. Rávilágított arra, hogy létünk folyamán is időről időre szükség van a megújulásra.

Felföldi László szentbeszédében hangsúlyozta, össze kell fogni, segíteni kell egymást a megújulásban is. A közösségi élet magja a család, melynek kezdete, amikor két élet és két szív gyönyörködik egymásban. A mindennapi tevékenységek, a munka és a felmerülő problémák hatására azonban a lényeg, a fókusz sokszor elvész: elhomályosul az egyén és a társ személye.

A püspök kiemelte, ilyen esetben akkor lehet újra rangsort felállítani, ha van egy fix pont, amelyhez igazíthatjuk az életünket, s amelyhez képest minden más értékes vagy értéktelen. Ez az origó pedig Isten kell hogy legyen.

A főpásztor felhívta a figyelmet, hogy a templom falaihoz hasonlóan egy idő után az emberi kapcsolatok is megkopnak, megfakulnak, ami ellen tenni kell. Közösségeink gondozásának legfontosabb eszközei a figyelem, az odafordulás, a szeretetből fakadó tettek. Az esemény kötetlen hangulatú szeretetvendégséggel zárult.

*

Az Árpád-kori eredetű Nagynyárád mai temploma a 18. században épült. A falut a középkori források Szent László-korinak tekintik, ám később, a tatárjárás előtti évtizedekből származó oklevélben említik először. A hódoltság időszakában az elnéptelenedett falu temploma elpusztult, később a településen egy nádtetős fatemplom állt. A következő templom alapkövét Mária Terézia adományából 1757-ben tették le. A Szeplőtelen Fogantatású Boldogságos Szűz Mária titulusú új templomban a főoltárt márványból, a négy mellékoltárt fából faragták, tornyában öt harang függött. Az épület a második világháborúban súlyosan megsérült, amikor 1944. november 22-én két bomba robbant fel a bejárat előtt, néhány nappal később pedig ágyúlövések érték. A helyreállítási munkálatokat 1957-ben kezdték meg. Később, az 1984-es felújítás során statikailag megerősítették a boltozatokat és a fedélszéket. Ugyanekkor kerülhetett sor a homlokzatok újravakolására és mai színre festésére.

Azóta nagyobb felújításon – egészen mostanáig – a templom nem esett át. A korábbi, gyenge állapotban levő toronysisak a templomkertben ma is megtekinthető.

Forrás: Pécsi Egyházmegye

Fotó: Máy Péter

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria