Ferenc pápa apostoli levelet tett közzé Szent Jeromos halálának 16. centenáriumán (2. rész)

Ferenc pápa – 2020. október 6., kedd | 15:50

Szeptember 30-án adta ki Ferenc pápa Szent Jeromos halálának 16. centenáriuma alkalmából Scripturae Sacrae affectus kezdetű apostoli levelét. A dokumentum közel hozza Jeromos alakját és munkásságát, melyből a nyugati egyház számára a legfontosabb a Biblia latin nyelvű fordítása, amit a 13. század óta közkedveltsége és elfogadottsága miatt egyszerűen „Elterjedtnek”, Vulgatának nevezünk.

Az apostoli levélben Ferenc pápa külön fejezetet szentel a Vulgatának. Szent Jeromos fáradságos magvetésének, görög és héber tanulmányainak „legédesebb gyümölcse” – ahogy Jeromos maga nevezte egyik levelében – az Ószövetség lefordítása héberből latin nyelvre. Addig a Római Birodalom keresztényei a teljes Bibliát csak görög nyelven olvashatták. Az Újszövetség könyveit eredetileg is görögül írták; az Ószövetség teljes szövegét pedig Alexandria zsidó közössége a Krisztus előtti második században fordíttatta le görögre, ami Septuaginta (Hetvenes fordítás) néven vált ismertté. A latin nyelvű olvasók számára csak részleges és töredékes szövegek álltak rendelkezésre. Jeromosnak és műve folytatóinak köszönhető, hogy elkészült a Szentírás teljes latin nyelvű fordítása.

Jeromos már Rómában hozzáfogott Damázusz pápa kérésére az evangéliumok, a zsoltárok és az apostolok levelei fordításának, amit aztán betlehemi remetesége idején kiegészített a többi ószövetségi irat fordításával, mely munka sok-sok éven át tartott.

Nagy műve megvalósításához Jeromos kamatoztatta gazdag görög és héber nyelvi ismereteit, de segítségére volt latin filológiai műveltsége is, továbbá hasznosította Órigenész egyházatya Hexapla (Hathasábos könyv) elnevezésű munkáját, melyben hat oszlopba szedve egymás mellé állította a Biblia egyes szövegrészeinek különféle héber és görög fordításait. A végső jeromosi fordítás egyesítette a különféle szövegváltozatokat nagyobb hűséggel az eredeti héber szöveghez, anélkül hogy feláldozta volna a latin nyelv eleganciáját. Szent Jeromos igazi emlékművet állított a nyugat kultúrtörténetnek, megteremtette annak teológiai nyelvezetét – fogalmazott Ferenc pápa apostoli levelében. A Vulgata a kezdeti ellenállás után hamar elfogadottá vált mind a tudósok, mind a hívek körében, és a nevét – Vulgata – is használatának gyors és általános elterjedtségéről kapta.

Ferenc pápa levelében hangsúlyozza:

A középkori Európa olvasni, imádkozni és érvelni is Szent Jeromos bibliafordításából tanult meg.

A költő Paul Claudel számára „a Szentírás egyfajta hatalmas szótár”, a festő Marc Chagall szerint pedig „ikonográfiai atlasz”, amelyből a keresztény kultúra és művészet táplálkozik – idéz Ferenc pápa Szent II. János Pál művészekhez írt 1999-es leveléből. Az irodalom, a művészet és a nemzeti nyelvek, így az olasz, a francia, a spanyol és a portugál nagyon sokat merítettek a Biblia Szent Jeromos-i fordításából.

Jeromos művének végső elismerését a tridenti zsinat adta meg, mely „hitelesnek” nyilvánította a Vulgatát Insuper kezdetű dekrétumával, elismerve használatát az évszázadok során az Egyházban, értékét a tudományok terén és fontos szerepét az igehirdetés és a nyilvános viták során. Mindazonáltal a zsinat nem becsülte le az eredeti nyelvek jelentőségét, ahogy maga Szent Jeromos is szüntelenül emlékeztetett az új teljes fordítások szükségességére a jövőben. Szent VI. Pál pápa, elfogadva a II. vatikáni zsinat ajánlását, azt kívánta, hogy a Vulgata felülvizsgált szövegváltozatát bocsássák az egész Egyház rendelkezésére. Így történt, hogy Szent II. János Pál pápa a Scripturarum thesaurus kezdetű apostoli konstitúciójában 1979-ben közzétette a mérvadó szöveget, a Neovulgatát.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria