A közéleti vezetőkkel találkozott a pápa Athénban

Ferenc pápa szombaton reggel búcsút vett Ciprustól, majd a görög fővárosba repült, ahol délelőtt 11 órakor udvariassági látogatást tett Ekaterini Szakellaropulu görög elnök asszonynál. A magánmegbeszélést követően a Szentatya beszédet mondott a diplomáciai testület tagjai, illetve az állami és vallási elöljárók jelenlétében.

Ezt követően az elnök és a pápa átadták egymásnak ajándékaikat: a Szentatya utazása emlékérmét, rajta Szent Pál és Szent Barnabás képével, az államfő pedig egy olajágat ábrázoló mozaikot. A pápa végül aláírta a vendégkönyvet.

A spiritualitás, kultúra és civilizáció már Nazianzi Szent Gergelyt is elbűvölte és boldogsággal töltötte el ezen a tájon. Athén és Görögország nélkül Európa és a világ nem az lenne, ami. Kevesebb tudás és boldogság jutna neki – kezdte beszédét a pápa. – A város fölé magasodó Akropolisz az égre irányítja tekintetünket, Isten felé. Miközben az innen származó Nyugat elhomályosítja a transzcendens iránti igényünket, ezer földi dolog után rohan, a személytelen és mértéktelen fogyasztás vakítja el, ezek a helyek ráirányítják figyelmünket a végtelenre, a lét szépségére és a hit örömére. Itt haladt el az evangélium útja, mely összekötötte Keletet és Nyugatot, a szent helyeket, Európát, Jeruzsálemet és Rómát. Görög nyelven írták a jó hírt, és a Logosz az isteni bölcsesség hangja lett.

De nemcsak fölfelé, hanem a másik ember felé is tekintünk, erre emlékeztet minket az országot körülölelő Földközi-tenger. Itt született a demokrácia és a polisz, mely utódaként az Európai Unió demokratikus népeinek otthona kialakult. Sajnos napjainkban a demokrácia visszaszorulóban van. Több társadalomban a fogyasztás biztonsága és kényelme, a fáradtság és elégedetlenség szkeptikussá tette az embereket a demokráciával szemben. Holott alapvetően fontos mindenki részvétele, a közjó művészetének gyakorlása a politikában – mutatott rá a Szentatya. – A klíma, a világjárvány, a közös piac és főként a szegénység problémáit látva szükség van a részvételünkre, mert kölcsönösen függünk egymástól. A közérdek kerekedjen felül az egyéni érdekeken a nemzetközi életben is. Nincs alternatívája ennek a nagy Odüsszeiának – hangsúlyozta Ferenc pápa, és elismeréssel szólt Görögország és Észak-Macedónia megállapodásáról.

Az olajfa évezredek óta jelképe a görög földnek, melyet az utóbbi időben a szélsőséges időjárás miatt sokszor tűz pusztít. A jelenség hátterében a klímaváltozás áll. Amint a Bibliában az özönvíz után a galamb csőrében hozza az olajágat, úgy legyen ma az olajfa az újrakezdés szimbóluma. Képmutató beszéd helyett aktívan cselekedjünk bolygónk megóvása érdekében – buzdított a pápa.

Majd arra emlékeztetett, hogy a Szentírásban az olajfák gyümölcse a szolidaritásra is szólít, a befogadásra, aminek kapcsán a sok migráns testvérünkre kell gondolnunk, akik segítségre várnak. Arra szólított Ferenc pápa, hogy az Európai Unió hozzon közös megállapodáson alapuló, szolidáris döntéseket a migrációs válság megoldására. Valamennyi ország saját lehetőségeihez mérten fogadja be, védelmezze, támogassa és integrálja a menekülteket, tiszteletben tartva emberi jogaikat és méltóságukat.

Végül korunk nagy próbatételéről, a pandémiáról beszélt a Szentatya. Rámutatott, kiderült, hogy szükségünk van egymásra. Dicsérettel illette a görög hatóságok vakcinakampányát és a Katolikus Egyház segítségét a járvány megfékezésében, majd arra biztatott, hogy a hippokratészi eskü nevében mindenkinek biztosítsák a megfelelő ellátást, különösen a gyenge, idős embereknek.

Görögország Európa emlékezete – idézte föl Ferenc pápa elődje, Szent II. János Pál húsz évvel ezelőtti történelmi látogatását. – A Krisztus-hívők fogjanak össze minden szinten, hiszen a Szent Kereszt jegyében testvérek vagyunk.

Végül a Szentatya háláját fejezte ki a katolikus közösség nyilvános elismeréséért. „O Theós na evloghí tin Elládha! Isten áldja Görögországot!”

A görög elnök asszony beszédében kiemelte a vallás és az egyház szerepét, mely elemi fontosságú és nem korlátozódik csupán a hívőkre, hiszen hozzájárul a békés együttéléshez és mindenki javához. A pandémia óvatosságra és felelősségre szólít, a vakcinák igazságos elosztására, a környezet védelmére. Köszönet illeti a Szentszéket az üldözött keresztények megsegítéséért, különösen a Közel-Keleten. A Hagia Sophia székesegyházra utalva Ekaterini Szakellaropulu hozzátette, a keresztény közösségek vallásszabadsága, valamint a kulturális örökség megőrzése elengedhetetlen a pluralizmus és a tolerancia megerősítéséhez.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír