Ferenc pápa: Isten a teljes embert akarja megmenteni

2018. augusztus 16. csütörtök, 21:37

Nagyboldogasszony főünnepén délben Ferenc pápa a vatikáni Apostoli Palotában található dolgozószobájának ablakából imádkozta el az Úrangyala imádságot a Szent Péter téren összegyűlt hívekkel és zarándokokkal.

Ferenc pápa beszédének fordítását teljes egészében közzétesszük.

Kedves testvéreim, jó napot!

A boldogságos Szűz Mária mennybevételének mai főünnepén Istennek a hívő szent népe örömmel mutatja ki tiszteletét a Szűzanya iránt. Megteszi ezt a közösen végzett liturgiában, de a személyes jámborság ezernyi eltérő módján is; így pedig beteljesül Máriának az önmagáról mondott próféciája: „Boldognak hirdet engem minden nemzedék” (Lk 1,48). Ennek oka, hogy az Úr felmagasztalta alázatos szolgálóleányát. A testben és lélekben történt mennybevétel isten kiváltság, amelyben Isten Szent Anyja a Jézussal megélt kivételes egysége miatt részesült. Testi és lelki egységről van szó, amely az Angyali üdvözlettel vette kezdetét, és végig érlelődött Mária életében, a Fiú misztériumában való egyedi részesedés által. Mária mindig a Fiúval járt: Jézus mögött ment, és ezért azt mondhatjuk, ő volt az első tanítvány.

A Szűzanya léte úgy zajlott, mint bármelyik átlagos korabeli asszonyé: imádkozott, gondot viselt a családra és a házra, eljárt a zsinagógába… Ám minden egyes hétköznapi tettét a Jézussal való teljes egységben vitte végbe. A Kálvárián pedig ez az egység elérte a csúcsát, méghozzá a szeretetben, az együttérzésben és a szív benső szenvedésében. Isten ezért teljesen részeltette őt Jézus feltámadásában is. Megőrizte a Szűzanya testét a romlástól, akárcsak a Fiáét is.

Az Egyház arra hív meg ma minket, hogy szemléljük ezt a misztériumot: ebben meglátjuk, hogy Isten a teljes embert akarja megmenteni, vagyis a lelket és a testet együtt. Jézus abban a testben támadt fel, amelyet Mária méhében öltött magára; és átváltozott emberségében ment fel a mennybe az Atyához. Testben, olyan testben, mint a miénk, amely azonban mégis átalakult. Máriának, az emberi teremtménynek a mennybevétele megerősíti számunkra, hogy milyen lesz megdicsőült sorsunk. Már a görög filozófusok megértették, hogy az emberi lélek a halál utáni boldogságra rendeltetett. Mindazonáltal megvetették a testet – amit a lélek börtönének tartottak –, és nem fogták fel, hogy Isten rendelése szerint az ember testének is együtt kell lennie a lelkével az égi boldogságban. A mi átváltozott testünk ott lesz. Ez – a „test feltámadása” – a krisztusi kinyilatkoztatás sajátos eleme, hitünk tengelye.

Mária mennybevételének a csodálatos valósága kinyilvánítja és megerősíti az emberi személy egységét, s emlékezetünkbe idézi, hogy egész lényünkkel, lelkünkkel és testünkkel együtt Isten szolgálatára és megdicsőítésére nyertünk hivatást. Ha csak testben szolgálnánk Istent, ez rabszolgai tevékenység lenne; ha pedig csak lélekben szolgálnánk neki, akkor ez ellenkezne emberi természetünkkel. Az egyik nagy egyházatya, Szent Iréneusz 220 táján kijelentette: „Isten dicsősége az élő ember, és az ember élete Isten látásában áll” (Adv. haer. IV, 20, 7). Ha így élünk, Isten örömteli szolgálatában, ami a testvéreknek ajánlott nagylelkű szolgálatban is kifejeződik, akkor feltámadásunk napján a mi sorsunk is hasonló lesz mennyei Édesanyákéhoz. Akkor majd megadatik nekünk, hogy teljesen megvalósítsuk Pál apostol buzdítását: „Dicsőítsétek meg Istent a testetekben!” (1Kor 6,20), és meg is fogjuk őt dicsőíteni mindörökké a mennyben.

Kérjük Máriát, hogy anyai közbenjárásával segítsen minket jobban megélni mindennapos zarándokutunkat abban a tevékenységre indító reményben, hogy egykor majd az összes szenttel és szeretteinkkel együtt mindannyian eljuthatunk őhozzá a Paradicsomban.

A Szentatya szavai az Angelus elimádkozása után:

Kedves Testvéreim!

Máriát, a szomorúak vigasztalóját ma a Paradicsom dicsőségében szemléljük. Szeretném rábízni mindazok szorongásait és szenvedéseit, akik a világ megannyi pontján testben vagy lélekben szenvednek. Mennyei Édesanyánk esdje ki mindenki számára a vigasztalást, a bátorságot és a lélek derűjét.

Különösképpen gondolok azokra, akiket a tegnap bekövetkezett genovai tragédia sújt, ami számos áldozatot szedett, sokan pedig eltűntek. Amikor Isten irgalmába ajánlom azokat, akik életüket vesztették, lelki közelségemről biztosítom a családtagjaikat, a sérülteket, azokat, akiknek el kellett hagyniuk az otthonukat, valamint mindazokat, akik ezen drámai történés miatt szenvedést élnek át.

Meghívlak benneteket, hogy társuljatok hozzám az áldozatokért és a szeretteikért ajánlott imában; mondjuk el együtt az Üdvözlégyet.

Üdvözöllek mindannyiótokat, rómaiakat és a messzi országokból érkezett zarándokokat! Megköszönöm nektek, hogy itt vagytok, és boldog ünnepet kívánok mindenkinek. És kérlek titeket, ne felejtsetek el imádkozni értem!

Jó étvágyat az ebédhez és viszont látásra!

Fordította: Török Csaba

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Vezető híreink – olvasta már?
jotekonysagi-koncert-perbali-szent-anna-templom-javara
Jótékonysági koncertet szerveznek a perbáli Szent Anna-templom javára

„Mindnyájan egyért” mottóval jótékonysági koncertet szerveznek a tűzben súlyosan megrongálódott perbáli katolikus templom javára március 17-én, vasárnap a budapesti MOM Kulturális Központ színháztermében.

12:19
bognar-tamas-labodi-plebanos-jezus-nem-mosolytalan-egyhazat-alapitott-de-mi-ridegge-tesszuk
Bognár Tamás lábodi plébános: Jézus nem mosolytalan egyházat alapított, de mi rideggé tesszük

Szülei arra tanították, hogy ne „valaki”, hanem egyszerűen csak jó ember legyen. „Tapsi atya” az öröm embere. Vallja, hogy Jézus nem egy rideg, mosolytalan egyházat alapított; mi tesszük sokszor azzá. Bognár Tamással Lőrincz Sándor készített interjút, mely a Somogyi Hírlapban jelent meg.

2019. február 21. csütörtök