Ferenc pápa Krakkóba érkezett

2016. július 27., szerda | 20:17

Július 27-én, szerdán délután négy órakor Ferenc pápa – kétórás repülőút után – megérkezett Krakkó nemzetközi repülőterére, amelyet II. János Pálról neveztek el.

A hivatalos fogadás után pápamobilon a Wavelbe, a királyi kastélyba érkezett, ahol találkozik a polgári hatóságokkal és a diplomáciai testülettel, és beszédet intéz hozzájuk, majd udvariassági látogatást tesz Andrzej Duda köztársasági elnöknél, végül a székesegyházban találkozik a másfélszáz lengyel püspökkel.

Ferenc pápa a lengyel hatóságok és a diplomáciai testület tagjaihoz intézett beszédében – a köztársasági elnök és a többi jelenlevő köszöntése után – így folytatta: „Most először látogatok el Közép-Kelet Európába, és örülök, hogy e látogatást Lengyelországgal kezdhetem, amelynek gyermekei között van a felejthetetlen II. János Pál, az Ifjúsági Világnap kezdeményezője és előmozdítója. Ő szeretett a két tüdővel lélegző Európáról beszélni: új európai humanizmusról álmodott; a két tüdő és a közös civilizáció kreatív és harmonikus működését a szilárd gyökerű kereszténység ihlette. Az emlékezés a lengyel nép jellegzetessége. Engem mindig meghatott II. János Pál pápa élénk történeti érzéke. Amikor a népekről beszélt, mindig történetükkel kezdte, hogy kidomborítsa emberi és spirituális kincseiket. Az önazonosság tudata, mely mentes a felsőbbrendűség komplexusától, elengedhetetlen, hogy a nemzeti közösséget a saját emberi, társadalmi, politikai, gazdasági és vallási örökségére alapozva szervezzék: úgy alakítsák a társadalmat és a kultúrát, hogy hűek maradnak a hagyományhoz, ugyanakkor nyitottak a megújulás és a jövő felé. Ebben a távlatban ünnepeltétek nemrég Lengyelország megkeresztelkedésének 1050. évfordulóját. Ez biztosan a nemzeti egység jelentős pillanata volt, amely megerősítette mind az egyetértést a nézetek különbözőségében, mind a biztos haladást az egész lengyel nép közös java keresésére.”


Ferenc pápa kifejtette, hogy az önazonosság tudata hasznos a nemzetközi együttműködésben és mások önazonosságának tiszteletében. Nem lehetséges a párbeszéd, ha a felek nem egymás önazonosságának elismerésétől indulnak el.

A mindennapi életben, az egyének és társadalmak életében van jó és rossz, pozitív és negatív memória, emlékezés. A jó emlékezés Isten és üdvözítő művének dicsérete (erre Mária Magnificat-ja ad példát), a negatív viszont a lelket és a szívet megszállottan a rosszra fixálja, főleg a mások által elkövetett hibákra. Ferenc pápa itt példát hozott fel az újabb lengyel történelemből. Jó volt az, hogy a világháború után a lengyel és a német püspökök kölcsönösen bocsánatot kértek és megbocsátottak egymásnak: az egyházi kezdeményezésnek pozitív következményei lettek társadalmi, politikai, kulturális és vallási téren egyaránt. A pápa utalt még a lengyel katolikus egyház és a moszkvai ortodox egyház közös nyilatkozatára, amely elindította a két egyház testvéri közeledését. Ferenc pápa itt hangsúlyozta: a lengyel nemzet erősítse a jó emlékezetét, és hagyja eltűnni a rosszat. Vesse reménységét Istenbe, aki a népek sorsát vezérli, kinyitja a kapukat, átalakítja a nehézségeket lehetőségekké, új pályákat nyit ott is, ahol ez lehetetlennek látszott. Szembenézni a jelen kihívásokkal megköveteli a bátorságot az igazság elfogadásához és az állandó etikai elkötelezettséget: minden döntésben szem előtt kell tartani az emberi személy méltóságát.


A pápa itt kitért a bonyolult migránsjelenségre. „Ennek megoldása bölcsességet és irgalmasságot követel, hogy felülmúlják a félelmet és megvalósítsák a nagyobb jót. Fel kell fedni a lengyelországi emigráció okait, megkönnyítve a elvándoroltak visszatérését. Ugyanakkor szükséges a készség azok befogadására, akik a háborúk és az éhínség elől menekülnek; szolidaritás azokkal, akiket megfosztottak alapvető jogaiktól, többek között attól, hogy szabadon és biztonságosan megvallhassák hitüket. Ezzel egy időben sürgetni kell az együttműködést és az erők összefogását nemzetközi szinten, a konfliktusok és háborúk megoldását, mert ezek kényszerítenek annyi személyt otthonuk és hazájuk elhagyására. Arról van szó, hogy lehetőségeink szerint megkönnyítsük szenvedéseiket, bele nem fáradva, hogy intelligensen és szünet nélkül az igazságosságért és a békéért munkálkodjunk, tettekkel tanúskodva az emberi és keresztény értékekről.”


Ferenc pápa a lengyel hatóságokhoz és a diplomatákhoz szólva kitért még a teremtett világ, az élet és a család, a társadalom alapsejtje védelmére. „Az életet mindig el kell fogadni és védelmezni fogantatásától egészen a természetes halálig. Erre mindannyian hivatva vagyunk: az államnak, az egyháznak és a társadalomnak kötelessége, hogy konkrétan segítse mindazokat, akik súlyos nehézségben vannak, hogy egy gyermeket sohase érezzenek tehernek, hanem ajándéknak, hogy a legtörékenyebbek és legszegényebbek ne legyenek elhagyatottak.”

Végül Ferenc pápa biztosította az államelnököt, hogy a lengyel nemzet számíthat a katolikus egyház együttműködésére, miként ez a múltban is történt, végül Lengyelországot a Fekete Madonna oltalmába ajánlotta.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Vezető híreink – olvasta már?
egyszeru-es-szep-bemutattak-csiksomlyoi-papai-szentmise-liturgikus-eszkozeit
Egyszerű és szép – Bemutatták a csíksomlyói pápai szentmise liturgikus eszközeit

A Ferenc pápa által Csíksomlyón celebrált június 1-jei szentmisén használatos liturgikus eszközöket és a Gyulafehérvári Főegyházmegye első, erre az alkalomra készült Evangeliáriumát mutatták be május 24-én, pénteken a székelyudvarhelyi-szombatfalvi Szent György Plébánia közösségi házában.

21:44
a-feltamadasba-vetett-hit-mi-remenyunk-bemutattak-szabo-ferenc-sj-ket-uj-konyvet
Hogy meglássuk a szeretet-Istent – Bemutatták Szabó Ferenc SJ két új könyvét

Május 23-án este az Építészet és Művészet Kévés Stúdió Galéria és az Építészek, Mérnökök, Képzőművészek Egylete Baross utcai székházában tartották Szabó Ferenc SJ „Isten nem halt meg” és „»Mindig neki harangozunk…« – Istenkereső magyar költők és írók” című könyveinek bemutatóját.

20:18