Hálaadó szentmise Paskai László szentelésének évfordulóján

Hazai – 2011. március 7., hétfő | 10:12

Az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye nyugalmazott érseke hálaadó szentmisét mutatott be március 5-én az esztergomi bazilikában. A templom megtelt hívekkel, jelen volt Erdő Péter bíboros; Juliusz Janusz érsek, apostoli nuncius; a püspöki konferencia tagjai és a főegyházmegye papsága.

1951. március 3-án Uzdoczi Zadravetz István ferences püspök három ferences diakónust pappá szentelt a Hűvösvölgyben épülő Magyar Szentföld templomának a Fájdalmas Szűz tiszteletére szentelt kápolnájában, közöttük Paskai Lászlót is. A szokatlan időpont kiválasztásának az volt az oka, hogy a kommunista uralom vallásellenes támadásai ekkora már nagyon kiéleződtek: megtörtént az egyházi iskolák államosítása, Mindszenty József bíboros letartóztatása és elítélése, papok letartóztatása, a szerzetesrendek erőszakos feloszlatása. A szertartás egyszerű formában, mindössze a szülők és néhány hívő jelenlétében történt.

Az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye nyugalmazott érseke a szentelés évfordulója alkalmából hálaadó szentmisét mutatott be az esztergomi bazilikában 2011. március 5-én. Az ünnepi alkalomra a főtemplom megtelt hívekkel, jelen volt Erdő Péter bíboros; Juliusz Janusz érsek, apostoli nuncius; a püspöki konferencia tagjai és a főegyházmegye papsága. Részt vett a szentmisén Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke és Tétényi Éva, Esztergom város polgármestere, továbbá a társegyházak képviselői. A ferences rendtartomány tagjain kívül a szertartáson a rend által fenntartott esztergomi gimnázium növendékei is szép számmal jelentek meg.

Az ünnepi liturgia elején XVI. Benedek pápa jókívánságait Juliusz Janusz tolmácsolta a jubiláló főpaphoz, majd személyes gondolataival is köszöntötte. A két főpásztor akkor ismerkedett meg, amikor a nuncius hazánkba érkezett, hogy megszervezze Magyarországon a Szentszék diplomáciai képviseletét a rendszerváltás utáni időszakban. Beszédében így összegezte mondanivalóját: „Eminenciád nehéz és kevésbé nehéz időkben teljesítette szolgálatát. A jó harcot megharcolta, a hitet megtartotta. És mivel itt nemcsak mint a pápa képviselője szólok, hanem mint a lengyel nemzet fia is, szívesen idézem fel, hogy a lengyelek a magyarokkal együtt harcolták meg éppen azokat a harcokat, amelyek a keresztény hit megőrzésére és a hit megtartására irányultak. ... A mondás mindig érvényes marad: magyar, lengyel két jó barát, együtt küzd és issza borát. Nagy örömmel fogok az Ön egészségére koccintani, és kérem Isten áldását igen tisztelt személyére."

Ezt követően a főegyházmegye jelenlegi érseke, Erdő Péter bíboros méltatta elődjét: „Köszönjük tanítását, amely már szemináriumi elöljáró korában is az Egyház hitének tiszta hangját közvetítette felénk, köszönjük komoly méltóságát a liturgiában és a megszentelés egész szolgálatában." Beszédében külön kiemelte, hogy elődje nyugalomba vonulása után is szeretettel gyakorolta a papi és püspöki hivatását, lelkigyakorlatokat adott, liturgiákat vállalt, kiszolgáltatta a bérmálás szentségét, ünnepélyes alkalmakkor vezetette az istentiszteletet, szívélyes kapcsolatot tartott fenn papokkal, szerzetesekkel és világi hívekkel egyaránt. „Személyesen is hálásan köszönöm, hogy mindezekben az években segítségemre volt két székesegyházzal rendelkező főegyházmegyénk liturgikus szolgálatában."

A főegyházmegye papságának és híveinek nevében Gaál Endre nagyprépost köszöntötte Paskai Lászlót. „Bíboros atya 1987-ben nyert kinevezést az esztergomi érseki székbe, nagynevű elődök nyomában, ami nyilvánvalóan még inkább súlyozta főpásztori szolgálatát. A magyar egyház akkori élethelyzete inkább csak a kívülállók számára jelentett bizonyos könnyebbedést. Akik belülről ismerték a dolgok alakulását, világosan látták és tudták, hogy mennyire nehéz a jó döntések meghozatala. ...

Paskai László szentbeszédének elején köszöntötte a megjelenteket, majd röviden felelevenítette szolgálatának állomásait: „életemnek fő célja, feladata, értelme Isten igéjének a hirdetése, a Jézus Krisztustól nyert megváltás szolgálata volt... Megköszönöm Istennek, hogy Szent Ferenc közösségébe hívott, megismerhettem Szent Ferenc lelkületének a szépségét és a mélységét. Bár csak 1950-ig, a szerzetesrendek feloszlatásáig élhettem a közösségben, a ferences lelkiséget igyekeztem mindig követni. Aktív papi életemben 23 évet a papnövendékek között töltöttem, 24 évet a paptestvérek szolgálatában a Veszprémi Egyházmegyében, a Kalocsai Érsekségben, majd az Esztergom–Budapesti Érsekségben." Felidézte a kárpátaljai katolikus hívekért végzett munkáját és II. János Pál pápa első magyarországi látogatásának megszervezését. Majd így folytatta: «Visszatekintve a hatvan esztendőre, a zsoltáros szavaival fohászkodom: 'Adjatok hálát az Úrnak, mert jó, mert örökké szeret minket.' (Zsolt 117,1) Isten szeretetének ily sok megnyilatkozása mellett még jobban látom papi életem gyengeségeit, bűneit, hibáit, mulasztásait. Az evangéliumban szereplő vámos templomi imája él a lelkemben: 'Isten, irgalmazz nekem, bűnösnek.' (Lk 18,13) Bizalommal kérem Urunktól az ő irgalmas, megbocsátó szeretetét.»”

Az ünnepi szentmise végén felhangzott a pápai és a magyar himnusz. Paskai László bíboros március 6-án a kalocsai székesegyházban mutatott be gyémántmisét.

Esztergom–Budapesti Főegyházmegye/Magyar Kurír