70 éves a veszprémi Regina Mundi Plébánia

Kishírek – 2018. október 9., kedd | 13:50

Szeptember 12-én, a templom búcsúnapján ünnepelte alapításának 70. évfordulóját a veszprémi Regina Mundi Plébánia. Demény Anna beszámolóját olvashatják rövidített formában.

A plébánia alapításával Mindszenty József hercegprímás 1944. évben megfogalmazott kívánságát sikerült megvalósítani, hogy „a Jeruzsálemhegy és a Nádortelep önálló plébánia legyen”. Meggyesy Schwartz Róbert apát-kanonok 1948. július 10-én vetette fel az önálló plébánia megalapításának gondolatát. Tervének megvalósítását Kögl Lénárt volt püspöki számvevő és Tóth László valamint Illés Béla hittanárok támogatták, akik a volt püspöki jószágkormányzóságon laktak.

1948. augusztus 1-jén kezdte meg működését az új plébánia. A kinevezett új plébános, Tóth László munkatársa Illés Béla hittanár volt, akinek segítségével elkezdték az új egyházközség szervezését. Tóth László vállalta magára a legnehezebb feladatot a plébánia életének első 11 évében: hogy igazi közösséget hozzon létre, és a plébánia híveinek lelki fejlődését fenntartsa, a fiatalok kereszténnyé nevelését biztosítsa egy olyan időszakban, 1948 és 1959 között, amikor a fennálló hatalom minden erejével akadályozta ebben a törekvésében. Tóth László atyának, alapító plébánosnak köszönhetjük, hogy az angolkisasszonyokkal a templom használatában megegyezve plébániát hozott létre, és most ehhez a plébániához tartozó egyházközség tagjai lehetünk. Tóth Lászlót, később Pápai Lajost innen szólították a püspöki székbe, Varga István, szintén egykori plébános, ma a Veszprémi Hittudományi Főiskola rektora.

A többi itt szolgáló plébános, Szitár Ferenc, Huchthausen Lajos és Tóth Gyula is azt vallotta, hogy a templom nemcsak holt kövekből, hanem élőkből is áll, ezek a kövek mi magunk lehetünk. Életművükkel igazolták ezt a hitüket.

Mindenképpen meg kell emlékeznünk Ranolder János megyéspüspökről is, aki az Angolkisasszonyok Sancta Maria Intézetét alapította meg 1860-ban, az irgalmas nővérek által vezetett lánynevelő intézetet hozott létre, valamint csúcsíves templomot építtetett fel ugyanebben az évben, amelyet ő maga szentelt fel 1860. szeptember 16-án, az iskola megnyitásakor, a Boldogságos Szűz Mária Nevének tiszteletére. A terveket Szentirmay (Scharnbeck) József készítette a bécsi fogadalmi templom mintájára neogótikus stílusban.

A mai nap, szeptember 12-e., Szűz Mária Szent Nevének ünnepe templomunk búcsúnapja is. Ez a nap, a Világ Királynője nevének ünnepe, tűnt igazán alkalmasnak arra, hogy megemlékezzünk plébániánk fennállásának 70. évfordulójáról, mivel a templom is ekkor kapta meg a Regina Mundi (Világ Királynője) nevet.

A jubileumi szentmise főcelebránsának jelenlegi plébánosunk, Stadler László Dezső az újmisés Tóth Tamás káplánt hívta meg. Koncelebrált még Laposa Norbert balatonfűzfői plébános, asszisztált Csermely András diakónus, Léner Rebeka és Bertalan Dani ministránsok. A liturgikus zenét a Schola Regina kórus és Bojnécz Gábor kántor szolgáltatta.

Szentbeszédében Tamás atya az égi és a földi édesanyánkról szólt. Édesanyánk mindennél drágább nekünk, egy igazi ékszerdoboz, aki amíg velünk van, szeret és óv minket. Amikor ő már nincs velünk, szükség van valakire, aki a helyébe lép, ő a Szűzanya, Mária. Ő lett a mi örökös édesanyánk, a mi ékszerdobozunk, aki mindig óv és szeret minket, akihez mindig folyamodhatunk, és akinek tiszteletére szobor áll a templom oltára felett. A Szűzanya temploma mindannyiunkhoz különösen közel áll.

Az ugyanabba a templomba járók közösséget alkotnak, hívők és lelkipásztorok egyaránt. Ehhez a közösséghez tartozni, Szűz Mária oltalma alatt élni sokat jelent mindenkinek, aki ide tartozik. Ha a hívek segítik egymást, a kölcsönös szeretet összekovácsolja a közösséget, és olyan élő egyház jöhet létre, amilyet az alapító megálmodott. Ha nem lenne ez az összefogás, talán a templom sem állna már.

Fotó: Zachár Zsolt

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria