Lettország: A pápalátogatás ösztönzést ad a közjó elősegítésére

Kitekintő – 2018. március 18., vasárnap | 13:05

Bár a baltikumi pápai út részletes programját még nem tette közzé a Szentszék, már lehet tudni, hogy Ferenc pápa szeptember 24-én látogat Lettországba. Apostoli útja során ellátogat Rigába és Aglonába, ahol a helyi bazilikában őrzik az Aglonai Miasszonyunk csodatévő ikonját.

„II. János Pál pápa 1993-as lettországi látogatása megerősítette az értékítéletünket és arra ösztönzött, hogy fokozatosan oldjuk meg az összetett helyzeteket, a bizonytalanságot és a pillanat kockázatait. Most Ferenc pápa úgy döntött, visszatér, hogy buzdítson és támogasson minket az összetett változások útján” – így kommentálta Zbigņevs Stankevičs rigai érsek a hírt, hogy a Szentatya szeptemberben a balti országokba látogat.

A rigai érsek reményét fejezte ki, hogy a pápalátogatás Lettország fennállásának centenáriumi évében segíthet jobban megérteni, értékelni és megélni ezt az évfordulót. „Remélem, hogy Ferenc pápa szavai, amelyeket az országban mond majd, arra ösztönzik az embereket, hogy változzanak meg és szolgálják a közjót” – fogalmazott Viktors Stulpins, Liepaja püspöke.

* * *

A mai Lettország területe, amely sokáig Livónia néven volt ismert, a német Kardtestvérek rendjének befolyása alatt állt a 13. századtól. A 18. és a 19. század során Oroszország hajtotta uralma alá az országot és a szomszédos területeket. Az első világháború és a szovjet forradalom után Lettország 1918 novemberében kikiáltotta függetlenségét. Ez nem tartott sokáig, mivel a Szovjetunió az 1939-es Molotov–Ribbentrop-paktum titkos záradéka alapján az érdekszférájába tartozó balti államokat fenyegetéssel, illetve nyomásgyakorlással kötelezte olyan szerződések aláírására, mely szerint azok területén szovjet csapatok állomásozhatnak. Az ilyen tartalmú szerződést Lettország 1939. október 5-én írta alá. 1940. június 15-én a Szovjetunió egy megrendezett határincidenst használt fel a megszállás ürügyéül. Kārlis Ulmanis miniszterelnök a vérontás elkerülése érdekében parancsot adott a lett hadseregnek a fegyverletételre. Az országot 1940. június 17-én szállta meg a Szovjetunió, hivatalosan augusztus 5-én annektálta.

Lettország hosszú ideig szovjet uralom alatt állt, leszámítva a második világháború néhány évét, amikor a németek foglalták el. Az 1980-as évek szovjet reformmozgalmai, mint például a glasznoszty felerősítették a lett függetlenségi törekvéseket, amelyek 1991. augusztus 21-én a függetlenség kikiáltásához vezettek. 1991 óta az ország folyamatosan javítja kapcsolatait a nyugati államokkal, 2004-ben mind a NATO-nak, mind az Európai Uniónak tagja lett. 2007. március 28-án aláírták a szerződést az orosz–lett határról, ezzel véget ért az 1991 óta tartó határvita.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vaticannews.va

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria