Az új bíborosok négy kontinensről származnak. „Származásuk az Egyház egyetemességét fejezi ki, mely ma is hirdeti Isten irgalmas szeretetét minden embernek a földön – magyarázta a pápa, majd hozzátette: – Az új bíborosoknak a római egyházmegyébe történő iktatása pedig a Péter széke és a világon jelen lévő részegyházak közötti elszakíthatatlan köteléket teszi nyilvánvalóvá.” Tizenegyen nyolcvan év alattiak, vagyis egy esetleges konklávén pápaválasztó bíborosok, hárman már túllépték a nyolcvan évet.
„Az új bíborosok a következők:
1. Louis Raphael Sako, az iraki Bagdad pátriárkája;
2. Luis Ladaria, a Hittani Kongregáció prefektusa;
3. Angelo De Donatis római általános helynök;
4. Giovanni Angelo Becciu helyettes államtitkár; különleges megbízott a Szuverén Máltai Lovagrendnél;
5. Konrad Krajewski pápai főalamizsnás;
6. Joseph Coutts, a pakisztáni Karacsi érseke;
7. António dos Santos Marto, a portugáliai Leiria-Fátima püspöke;
8. Pedro Barreto, a perui Huancayo érseke;
9. Desiré Tsarahazana, a madagaszkári Toamasina érseke;
10. Giuseppe Petrocchi, az olaszországi Aquila érseke;
11. Thomas Aquinas Manyo, a japán Oszaka érseke.
Velük együtt a bíborosi testület tagjai közé iktatok egy érseket, egy püspököt és egy szerzetest, akik az Egyháznak nyújtott szolgálatukkal kiemelkedtek:
12. Sergio Obeso Rivera, a mexikói Xalapa nyugalmazott érseke;
13. Toribio Ticona Porco, a bolíviai Corocoro nyugalmazott prelátusa;
14. Aquilino Bocos Merino, spanyol klaretiánus szerzetes pap.”
Jelenleg 213 bíborosa van az Egyháznak, közülük 115 pápaválasztó. A június végi konzisztóriummal 227-re emelkedik a bíborosok száma, közülük 125 lesz pápaválasztó bíboros (Angelo Amato szalézi szerzetes, bíboros június 8-án eléri a nyolcvanéves kort). Ezzel túllépik a VI. Pál által megszabott 120-as határt. Minden pápának joga van változtatni ezen a számon, a múltban ez többször meg is történt. A pápaválasztó bíborosok száma egyébként 13 hónap leforgása alatt ismét 120-ra változik, mert 2019-ben tíz bíboros éri el a nyolcvanéves korhatárt, közülük öt július 31-ig.
A tizenegy új pápaválasztó bíboros kinevezésével a Ferenc pápa által kreált pápaválasztó bíborosok 125-ből 59-en lesznek. 47-et XVI. Benedek, 19-et II. János Pál kreált bíborossá.
A júniusi konzisztóriumon Ferenc pápa hat európai bíborost nevez ki, ezzel egy kicsit kevesebb, mint a bíborosok fele lesz európai (125-ből 53). A 2005-ös konklávén 115-ből 58 európai bíboros volt (közülük húsz olasz), 2013-ban 115-ből hatvan (közülük 28 olasz).
Az új bíborosokkal 22-re növekszik a latin-amerikaiak száma (2005-ben 21-en, 2013-ban 19-en voltak), az afrikaiak száma 15-ről 16-ra változik (2005-ben tizenegyen, 2013-ban tizenketten voltak), és nagy mértékben, 14-ről 17-re növekszik az ázsiai bíborosok száma (2005-ben és 2013-ban is 14-en voltak). Az észak-amerikaiak száma nem változik, 13-an maradnak (2005-ben és 2013-ban is 14-en voltak), és az Óceániából származók száma is változatlanul négy marad (2005-ben ketten voltak, 2013-ban csak egy óceániai bíboros volt).
Ferenc pápa két jezsuitát is bíborossá kreál – jelenleg nincs jezsuita bíboros. Június végén velük együtt 23 lesz a szerzetesrendekhez tartozó bíborosok száma, a pápaválasztó bíborosok közül a legtöbben, négyen szaléziak, ketten domonkosrendiek, ketten a Szentlélek Kongregáció tagjai.
Az új bíborosokkal csekély mértékben bár, de növekszik a Római Kúria (Ladaria, Becciu és Krajewski) súlya, 29-en lesznek (2005-ben 27-en, 2013-ban negyvenen voltak). Olyan országok is képviseltetik majd magukat a bíborosi testületben, amelyeknek eddig nem volt pápaválasztó bíborosuk: Japán, Irak, Madagaszkár, Pakisztán.
Ferenc pápa továbbra is igyekszik bíborosi méltóságra emelni olyan egyházmegyéket, amelyeknek eddig nem volt bíborosa. Ez alkalommal a portugáliai Leira-Fatima, a perui Huancayo (ebben az országban először lesz Limán kívül bíboros – a limai bíborosi széket az Opus Dei tagja, Juan Luis Cipriani Thorne foglalja el), a madagaszkári Toamasina (a három korábbi bíboros mind a főváros, Antananarivo érseke volt). Ilyen helyzetben van a mexikói Xalapa és a bolíviai Corocoro egyházmegyéje is.
A pakisztáni Karacsinak korábban már volt bíborosa, a VI. Pál által 1973-ban kinevezett Joseph Cordeiro, és ez a helyzet Oszakában is, ahol Paul Josigoro Tagucsit 1973-ban kreálták bíborossá. A káld patriarkátus élén is állt már korábban bíboros, III. Emmanuel Delly, bár amikor őt 2007-ben XVI. Benedek pápa kreálta, már betöltötte a nyolcvan évet. Acquilában viszont nagyon régen, a 15. és a 16. században volt utoljára bíboros (Amico Agnifili érsek, illetve két apostoli adminisztrátor: Giovanni Piccolomini és Pompeo Colonna).
A hagyományokat követi a római vikárius, De Donatis; a Hittani Kongregáció prefektusa, Luis Ladaria és a helyettes államtitkár, Angelo Becciu kinevezése. Rendhagyó kinevezés viszont Konrad Krajewski érseké, a pápai alamizsnahivatal vezetőjéé, aki egyébként az első lengyel is egyben, akit Ferenc pápa bíborossá kreál. Korábban, legutóbb 1935-ben előfordult már, hogy ennek a hivatalnak a vezetőjét, Carlo Cremonesit bíborossá kreálta a pápa, de akkor egyben előléptette egy másik hivatal vezetésére. A hivatalában maradó Krajewski érsek kinevezése kifejezi a római hajléktalanok között végzett szolgálat iránti megbecsülést, és ebben az értelemben szintén első alkalom az Egyház történetében.
„Éppen készültem biciklire szállni, hogy kimenjek a Vatikánból, amikor hívtak, hogy hallgassam meg a pápát a Regina Coeli imádságon. Egyáltalán nem tudtam semmit előtte. És bele sem tudok gondolni, mi hárult rám: most arra készülök, hogy este kimenjek az Ostiense pályaudvarra, hogy ennivalót vigyek a hajléktalanoknak… Még össze vagyok zavarodva, ezekben az órákban egy szent pap, a Pio atya által jól ismert Dolindo Ruotolo szavait ismételgetem magamban: »Rád bízom, Jézus!«” – így vallott az 54 éves lengyel érsek arról, mennyire meglepte a váratlan hír.
Forrás: Avvenire; Vatican Insider
Fotó: Avvenire, Katholisch.de
Magyar Kurír
(tzs)
Kapcsolódó fotógaléria