Hogy a kard ekevassá változzon – Ferenc pápa fogadta a keleti egyházakat segítő szervezet tagjait

A pápa elsőként Leonardo Sandri bíborost, a Keleti Egyházak Kongregációjának prefektusát köszöntötte, valamint Mario Zenari bíborost, szíriai apostoli nunciust és a ROACO tagjait, akik minden földrészén azon munkálkodnak, hogy segítsék a keleti egyházak működését.

Maga a szervezet életre hívása példája a szinodális útnak, amit az egyetemes Egyház folytat. Egy segélyakció is több szereplőtől függ: attól, aki elindítja, a szakértőktől, akik közreműködnek a lebonyolításában, a helyi püspöktől vagy szerzetesi elöljárótól, a pápai képviseletektől, a Keleti Egyházak Kongregációjától és a velük együttműködő hivataloktól. Valamennyiüknek szerepe van, és egymást meghallgatva, segítve kell előrehaladniuk. Hatékonyabbá teszik a folyamatot azok az informatikai eszközök, amelyeket most dolgoznak ki azért, hogy „még szebben szóljon a szeretetszolgálat szimfóniája”.

Amikor a zenekar egy művet játszik, előbb összehangolják a hangszereket, csak így lesz méltó az előadás és mutatja meg a zenészek tehetségét. A hasonlattal a pápa arra buzdított: „A szeretetszolgálat szimfóniájához a ROACO tagjai keressék mindig az egyetértést, kerüljék az elszigetelődés, a bezárkózás és a klikkesedés kísértését. Maradjanak nyitottak testvéreik iránt, akiket segíteni kell a keleti egyházak területén vagy a diaszpórában, szerte a világon. Az összehangolódáshoz meg kell hallgatni egymást, mert ez segíti a közös és valóban egyházi döntések meghozatalát.”

Ferenc pápa utalt a szíriai katolikus püspökök márciusi ülésére, amit Damaszkuszban tartottak számos fiatal részvételével. „A tizenkét éve húzódó háború földre taszította a szeretett Szíriát.

A szegénység és a csüggedés pusztaságában azonban a helyi egyház fölfedezte, hogy a sivatagot újra felvirágoztató és a szomjazóknak enyhet adó forrásokat csak akkor tudják elérni, ha mindenki felhagy az énközpontúsággal, és kész meghallgatni a másikat, hogy meghatározzák az igazi prioritásokat. Amit tenni tudnak, csak cseppek a szükség óceánjában, de az Egyház cseppje nem maradhat el.

A nemzetközi közösség és a helyi közéleti vezetés pedig ne hagyja kialudni a nép reményét, amely már oly sokat szenvedett” – tette hozzá Ferenc pápa.

„A szinodalitás hatotta át a Közel-Keletről szóló rendkívüli püspöki szinódust is – folytatta beszédét a pápa. Szeptemberben lesz tíz éve, hogy elődje, XVI. Benedek kiadta az Ecclesia in Medio Oriente kezdetű apostoli buzdítását, libanoni útja alatt. Tíz év alatt sok dolog történt: gondoljunk csak a szomorú eseményekre, amelyek Irakot, Szíriát, vagy a cédrusok földjét sújtották.”

De feléledt a remény lángja is olykor, például amikor Abu-Dzabiban Ferenc pápa és a szunnita iszlám legfőbb vallási központjának vezetője, az al-Azhar egyetem és mecset főimámja aláírta az emberi testvériségről szóló nyilatkozatot. „Meg kell vizsgálni a szinódus gyümölcseit a Közel-Keleten, és megfelelő, naprakész eszközöket és módszereket kell találni arra, hogy kifejezzük a térség egyházai iránti közelségünket” – mondta a pápa, aki annak a reményének adott hangot, hogy újrakezdik a néhány éve elindított tárgyalásokat Szíriával és Irakkal kapcsolatban, hozzátéve immár Libanont is a megfontolásokhoz.

Ferenc pápa hangsúlyozta: „Kérlek benneteket, hogy tekintsetek mindig az irgalmas szamaritánus ikonjára – ezt tettétek eddig, és tudom, hogy ezt fogjátok tenni a konfliktusok miatt szenvedőkért az etiópiai Tigré tartományban és Eritreában, legfőképpen pedig a szeretett és meggyötört Ukrajnában. Ott visszatért Káin és Ábel drámája. Elszabadult az erőszak, mely elpusztítja az életet, az ördögi erőszak, melyre nekünk, hívőknek az imádság erejével kell válaszolnunk.

A szeretet konkrét tetteivel és minden keresztény eszközzel azért kell küzdenünk, hogy a fegyverek elhallgassanak és átadják helyüket a tárgyalásoknak.”

A Szentatya köszönetet mondott a ROACO tagjainak, amiért elvitték az Egyház és a pápa gyengéd simogatását Ukrajnába és azokba az országokba, ahol befogadták az onnan menekülőket.

Hívőként tudjuk, hogy a gőg és az emberi bálvány trónjai leomlanak, de azt szeretnénk, hogy hamar beteljesedjék Izajás békéről szóló próféciája. Hogy egyetlen nép se emeljen kezet a másikra, a kard ekevassá változzon, a lándzsa pedig szőlőmetsző késsé.

Sajnos azonban éppen az ellenkezője történik: fogy az élelem, míg a fegyverek zaja erősödik. Ez a káini szemlélet uralja ma a történelmet. Ne hagyjuk abba az imát, a böjtöt, a segítést, a munkát azért, hogy a béke ösvényei át tudják szőni a konfliktusok dzsungelét” – mondta Ferenc pápa, majd szívből jövő áldásával búcsúzott a ROACO tagjaitól.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican.va

Magyar Kurír