II. János Pál ereklyéjét helyezték el a Szent István-bazilikában

Hazai – 2019. május 19., vasárnap | 15:37

Szent II. János Pál pápa hajereklyéjét helyezték el május 19-én a budapesti Szent István-bazilikában. Az ünnepi szentmisét Mieczysław Mokrzycki lembergi (Lviv, Ukrajna) érsek, a szent pápa egykori másodtitkára mutatta be.

„Az igen volt az egyetlen válasz, amit adhattam Snell György püspök úrnak, amikor arra kért, hogy elhozzam Szent II. János Pál pápa ereklyéit ebbe a csodálatos templomba” – fogalmazott Mieczysław Mokrzycki lembergi érsek a szertartás kezdetén, amikor hivatalosan is átadta az ereklyét a Szent István-bazilikának. II. János Pál egykori másodtitkára hozzátette: az ereklye legyen a pecsét, amely az Egyház egységét és az imában történő egyesülést jelképezi. 

Köszönete mellett Snell György esztergom-budapesti segédpüspök, a Szent István-bazilika plébánosa elmondta, a közösség régi vágya teljesült, hiszen az ereklye megjeleníti a szent emberségét, akinek nemcsak közbenjárását kell kérnünk, hanem követnünk is kell őt mindenben.

Homíliájában Mokrzycki érsek személyes emlékeit elevenítette fel II. János Pál pápáról. Kifejtette, rendkívüli ember volt, pedig ugyanazon az úton járt, mint mindannyian, de egészen másként, egészen különleges módon. Ami őt egészen mássá tette, mint mi vagyunk, az a világra való rálátása, a magatartása, a viselkedése volt, az, ahogy beszélt, ahogy cselekedett. Misztikus módon közvetítette azt a fényt, amely megvilágítja mások életét.

„Az ő közelében békét, biztonságot és szívbeli jóságot érezhettünk – hangsúlyozta a főpásztor. – Olyan emberi és lelki gazdagságot birtokolt, amely fokozatosan mutatkozott meg életének különböző helyzeteiben egészen a betegségéig, amely a szenvedő Krisztussal egyesítette őt.”

Mieczysław Mokrzycki kiemelte, II. János Pál rendkívülisége mély imaéletéből eredt. 

„Az imára szánt idő elsődleges volt számára, ahogy mindannyiunk számára annak kell lennie. Soha nem kezdte el a napi feladatokat anélkül, hogy ne imádkozott volna. Krisztust szemlélni az imában: ez volt számára a legfontosabb, az elsődleges. Hogyan imádkozott ő? Az imádsága nagyon egyszerű volt. A szívéből imádkozta azokat az imákat, amiket mindannyian ismerünk: a Miatyánkot, az Üdvözlégyet, a Hiszekegyet, a Szentlélekhez mondott himnuszainkat, vagyis olyan imákat, amiket már gyermekként megtanulunk mindannyian. A különbség leginkább abban állt, hogy ő hogyan imádkozta ezeket. A szívéből imádkozott. Az ő példája megérintett minket. Az életével tanított bennünket imádkozni, az utolsó leheletéig. Élete utolsó óráiban pedig mi voltunk az ő imádkozó hangja, úgy imádkozva hangosan, ahogyan ő tanított bennünket.”

„Mindig azt mondta azoknak, akikkel találkozott: »Imádkozni fogok érted. Meg fogok emlékezni rólad az imádságomban.« És ez igaz volt – emlékezett Mokrzycki érsek. – Egyszer személyesen is mondta nekünk, hogy mindig imádkozik azokért, akikkel magán- vagy nyilvános alkalmakkor találkozik. Sok levél érkezett hozzá kérésekkel és szándékokkal egyaránt. Ezeket a kápolnában a térdeplője mellett tartotta. Mindig, amikor a kápolnába ment, ezekkel a szándékokkal ment oda, elolvasta azokat, lehunyta a szemét, hogy imádkozzon, megjelölte azokat a kereszt jelével és szentmisét ajánlott fel ezekért a szándékokért.”

„Szent II. János Pál papa Istenért élt, Istenben elmerülve élt – folytatta a főpásztor. – Aki találkozott vele, az érezhette ezt. Ezért a vele való kapcsolat közelebb hoz bennünket is Istenhez. Milyen gyakran mondták nekem azok, akik találkoztak vele, hogy egy természetfeletti izzás áradt a személyéből. Az imádság volt az oxigén a lelke számára. Az imádság áradt a lényéből. Micsoda nagy lecke ez mindannyiunk számára!”

„Annyi gondunk és elfoglaltságunk van, és emiatt olyan gyakran mondjuk, hogy nincs időnk az imára és arra, hogy elmenjünk templomba. Tévesen azt gondoljuk, hogy az ima a kiválasztott kevesek, a papok és a szerzetesek útja, vagy hogy valami rendkívülit teszünk, amikor imádkozunk. II. János Pál megtanította nekünk az imádság ösvényét, amely az evangéliumi egyszerűség útja” – mutatott rá prédikációjában a lembergi érsek. 

A szentmise végén Mieczysław Mokrzycki megköszönte a fogadtatást, majd az együttműködés jeléül a lembergi székesegyházat ábrázoló érmet ajándékozott Snell György püspöknek. Az ukrajnai város székesegyházát 2001-ben kereste fel II. János Pál pápa. A főpásztor hozzátette, szeretettel várja Snell György püspököt Lembergbe. 

A záróáldást követően a hívek kifejezhették hódolatukat az ereklye előtt. 

Fotó: Halász Dániel

Benke Zsuzsa/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria