Isten ad időt, hogy a tanítás gyümölcsöt teremjen – Pedagógusok hálaadó zarándoklata Máriapócson

Hazai – 2019. június 24., hétfő | 16:19

A Görögkatolikus Metropólia oktatási-nevelési intézményeiből több száz pedagógus érkezett június 23-án Máriapócsra, a pedagógusok hálaadó zarándoklatára. A tanárokkal, tanítókkal, óvodapedagógusokkal, nevelőkkel együtt láthatatlanul ott volt a sok ezer tanítvány is, akiknek a sorsát a pedagógusok egész évben munkájukkal és lelkesedésükkel a szívükben hordozzák.

Az egyházi fenntartásban működő intézmények munkatársai közül sokan gondolták úgy, hogy a tanév egyik utolsó mozzanataként annak minden szépségéért és küzdelméért, a szolgálatért és a rájuk bízott gyermekekért hálát adva elzarándokolnak Máriapócsra.

A pedagógusok évente megrendezett hálaadó zarándoklatát 2019-ben a Nyíregyházi Egyházmegye Oktatási Irodája szervezte, így házigazdaként Sivadó Csaba oktatási referens nyitotta meg a rendezvényt a bazilikában, ahová előadóként meghívták Uzsalyné Pécsi Rita professzort.

A neveléskutató másfél órában arról próbált képet adni a jelen lévő oktatóknak-nevelőknek, hogyan teljesíthető be – nem csak intézményes keretek közt – a gyermekek minőségi személyiségformálása, ami a tanárok, óvónők, de a szülők legfőbb feladata is. Az előadó hangsúlyozta, hogy a tudat alatt szövődő érzelmi háló befolyásolása tud ebben leginkább segíteni a nevelőknek, akik a kíváncsiságot, a nyitottságot, a kötődést mesékkel, személyes példákkal, élménnyel és szeretettel fejleszthetik, hogy a gyermekek – és majdani felnőttek – felismerjék a világban a helyüket, másokhoz való viszonyukat, és – utalva János evangéliumára – azt, hogy „kinek az emberei”.

Az olykor megnevettető, olykor elgondolkodtató előadást Hamvas Béla szavaival zárta a professzor: „A boldogságot csak az bírja el, aki elosztja. A fény csak abban válik áldássá, aki másnak is ad belőle. Mert amikor bennünket elküldtek, az útra bocsátó hatalom így szólt: »Rád bízok minden embert külön, kivétel nélkül mindenkit. Segíts, adj enni, adj ruhát, mindenkire vigyázz úgy, mint magadra, és ne hagyj senkit a sötétségben elmerülni. Amit szerzel, amit elérsz, amit tudsz, amit átélsz, oszd meg. Az egész világ a tied. Szabad vagy a kövektől az éterig. Ismerd meg, hódítsd meg, senki sem tiltja. De jaj neked, ha magadnak tartod! Elbocsátalak Téged is, mint mindenkit. Felelős vagy minden emberért, aki Veled él, s el kell számolnod minden fillérrel, amit magadra költesz, minden örömmel, amit magadba zártál, és minden boldog pillanattal, amit magadnak tartottál meg.«”

A három egyházmegye meghívottjai kivetítők segítségével három helyszínen egy időben hallgatták az előadót, majd a kegytemplom előtti téren Szent Liturgiára gyűltek össze, melyet két püspök, Orosz Atanáz miskolci és Szocska A. Ábel nyíregyházi megyéspüspökök jelenlétében Papp Tibor, a Nyíregyházi Egyházmegye főhelynöke celebrált. Az oltár körül szolgálatot teljesítettek a metropólia oktatási intézményeinek lelkivezetői, valamint a prédikációt tartó Sivadó Csaba.

Szent Máté szavai a meghívástörténetet elevenítették fel: ahogyan Krisztus megszólította a halászokat, és tanítványokká, emberhalászokká tette őket. „A pedagógus sem csak egy munkát választ, valaki elhívja erre a feladatra – mondta az atya. – Krisztus minden gyarlóságunkkal együtt fogad tanítvánnyá minket.”

„Amikor meghív bennünket arra, hogy pedagógusok legyünk, meg is adja azt a kegyelmet, hogy ebben kitartsunk, fejlődjünk a ránk bízottak javára. Azok tudják betölteni ezt a hivatást, akik bátrak, hiszen tudnak és akarnak változni, akik tudnak és szeretnek újrakezdeni, megújulni, többre törekedni.” A pedagógus is, akár a halászok, a tanítványok, türelmes: „Ki kell várni a megfelelő időt, figyelni a háló rezdüléseire. Amikor tanítunk, az Isten adja a kegyelmi időt, amely gyümölcsöt terem.” A nevelési év fáradalmait érzékeltetve arra kérte a Szentlelket és a Pócsi Szűzanya közbenjárását, hogy megújulhasson a pedagógusi elhívás lelke minden jelenlévőben.

Ehhez zárásként felidézte Izajás próféta szavait: „Erőt ad a fáradtnak, és az erőtlennek megsokasítja erejét. Elfáradhatnak a fiatalok, és ellankadhatnak, s az ifjak is megbotolva eleshetnek; de akik az Úrban bíznak, új erőre kapnak, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak el, járnak, és nem fáradnak el.”

A pedagógusok számára díjakat, kitüntetéseket, püspöki elismeréseket adtak át a főpásztorok, megköszönve és értékelve egész éves munkájukat, mely sokuk számára még most is tart a nyári táboroztatások miatt. (A laudációkat és a kitüntetettek névsorát ITT tekinthetik meg.)

Szocska Ábel az ünnepség végén tolmácsolta Ferenc pápa szavait, melyeket tavaly az újonnan szentelt püspökök továbbképzésén fogalmazott meg a főpásztoroknak: a pedagógusok munkája nagyon értékes és pótolhatatlan. Továbbá megköszönte Sivadó Csaba huszonkét éves szolgálatát, amit az egyházmegye oktatási referenseként végzett. Július 1-jétől más munkakörben fog szolgálatot teljesíteni.

Forrás és fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria