Jézus a mi válaszunk a világ zűrzavarára – Beszélgetés Budai Lászlóval, a Misszió Tours vezetőjével

– Mielőtt az idei tervekről beszélnénk, kérem, értékelje a tavalyi esztendőt. Két kimagasló zarándokútjuk volt, az egyik Ferenc pápa pünkösdkor Csíksomlyón tett apostoli látogatásához kapcsolódott, a másik a magyar nemzeti zarándoklat volt októberben Fatimában.

– Mindkettő kiemelkedően sikeres volt. Ferenc pápa csíksomlyói látogatása alkalmával Udvardy György akkori pécsi püspök volt a lelkivezetőnk, de nagyon sok pap, szerzetes, sőt szerzetesnővér is velünk tartott a vonaton. Ezerháromszáznál is többen voltunk, valamint hat autóbusznyi zarándok is a mi szervezésünkben vett részt ezen a kiemelkedő eseményen. Közösen imádkoztunk, énekeltünk, éjszaka elcsendesedtünk, pihentünk. Sokat beszélgettünk is, és rengetegen keresték fel a csendes fülkéket, hogy meggyónjanak, lelki beszélgetéseken vegyenek részt. Számunkra, szervezők számára különleges lelki élményt jelentett, amikor hazafelé az úton Udvardy püspök atya megköszönte a munkánkat, és azt mondta, nagy szolgálatot teszünk az embereknek ezekkel a vonatos zarándoklatokkal. Októberben Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi püspök úrral mentünk Fatimába, a nemzeti zarándoklatra, közel százhatvan emberrel; Kuzmányi István diakónus volt a zarándoklat vezetője. Csodálatos út volt. Bejártuk a környéket, elmentünk Nazaréba is, ahol egy gyönyörű kegytemplom van. Lélekemelő érzés volt, amikor az Erdő Péter bíboros úr által a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra (NEK) írt felajánló imát elmondtuk Fatimában a felajánló szentmisén.

– A Misszió Tours Utazási Iroda most már tizenharmadik éve szervezi a zarándokutakat. Figyelembe véve az eddigi tapasztalatokat is, milyen kihívásokkal kell szembenézniük 2020-ban?

– Az elvárások nagyok. Sokan vannak a zarándokok közül olyanok, akik csak részben kötődnek a valláshoz, esetleg gyerekkorukban vallásos légkörben nőttek fel, de aztán eltávolodtak a hittől; vagy pedig csak módjával gyakorolták a vallásukat, nagyobb ünnepeken elmentek a templomba, de igazán nem hatotta át az életüket. Életünk egy bizonyos szakaszában azonban óhatatlanul bekövetkezik az, hogy válaszokat keresünk az élet nagy kérdéseire. Ezért is fontos az – ahogyan az előbb már említettem –, hogy csendes fülkék vannak a zarándokvonatokon. Többen is tiltakoznak amiatt, hogy szentgyónást végezzenek ott, de nagyon nagy igényük van arra, hogy elbeszélgessenek a papokkal, szerzetesekkel, kiöntsék nekik a lelküket. Ezek a beszélgetések sokszor szentgyónással, sőt életgyónással érnek véget. Valódi lelki gyógyulást adhat egy-egy ilyen zarándokút az embereknek. Rengeteg múlik a lelkivezetőkön, az ő személyiségükön. A világ mai állapotát látva visszamehetünk egészen a Római Birodalomig, amikor óriási zűrzavar uralkodott mindenütt. Erre az akkor születő kereszténység jó válasz volt. Ma ismét hatalmas a káosz, egyre erősebben támadnak bennünket, keresztényeket és magát a kereszténységet. Én legalábbis így érzékelem ezt. A mi válaszunk a jézusi tanítás, és ebben segíthetnek ezek a zarándokutak. Ebben a felbolydult világban még nagyobb a felelősségünk. Ez óriási kihívás számunkra is: mindenre, így a szervezésre is kiemelten kell figyelnünk. Ezt fejezi ki a Kazinczy Ferenctől vett jelmondatunk is: „Jót s jól!” Nem kétséges, hogy jó, amit megmutatunk az embereknek, de ezt jól is kell végeznünk.

– Vannak-e olyan visszajelzések a zarándokok részéről, hogy lelkileg gazdagabban tértek haza?

– Rengeteg ilyen visszajelzés érkezik hozzánk. Annyi jó történt az elmúlt években a zarándoklatainkon, hogy ha ez nem lett volna, már nem tudnám csinálni. Hatalmas, folyamatos erőforrásokat jelentenek számunkra ezek a visszajelzések. Jelenleg éppen a Szentföldön vezet egy kilencvenfős zarándoklatot Székely János püspök atya, és néhány perccel ezelőtt kaptam egy szép üzenetet az egyik résztvevőtől, akiről tudom, hogy nagyon rászorul – sokunkkal együtt – a lelki megerősítésre. Amikor ilyen visszajelzések érkeznek, újabb lendületet kapunk ahhoz, hogy folytassuk a küldetésünket. Hozzáteszem, ez munka is, missziós munka. Legnehezebb számomra a cégvezetés, tehát az adminisztrációs, gazdasági feladatok végzése. Ez „kulimunka”, de vállalnunk kell, hiszen enélkül a küldetéses szolgálat sem létezhetne.

– Miben lesz különleges az idei częstochowai Fekete Madonna-zarándokút, amelynek fővédnöke Veres András püspök, az MKPK elnöke?

– Magunkkal visszük az Ozsvári Csaba ötvösművész által 2007-ben megalkotott missziós keresztet, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus szimbólumát. A zarándokutat a pálosok jubileumi évében szervezzük, Boldog Özséb halálának 750. évfordulóján. A pálos rend az egyetlen magyar alapítású szerzetesközösség, ők alapították a częstochowai Jasna Góra-i kolostort, amely 1382-ben kezdte meg a működését, ekkor már a Fekete Madonnát is ott őrizték. Ez a kolostor a lengyelek lelki központja. Minden évben fontos ez a zarándoklat, de idén különösen az, a lengyelek felé is. Ezeknek az évről évre ismétlődő zarándoklatoknak fontos szerepük van a lengyel–magyar barátság folyamatos megerősítésében. Ez hatalmas felelősség is. Veres András püspök atya lesz a legfőbb lelkivezetőnk, ő fogja bemutatni a szentmisét a kegykápolnában. Velünk lesz Tamás József gyulafehérvári nyugalmazott segédpüspök is. A pálosok részéről pedig a volt tartományfőnök, Bátor Botond jelenlegi hargitafürdői plébános.

– Milyen zarándokutakat emelne ki még ebből az esztendőből?

– Mindenféleképpen meg kell említenem a csíksomlyói Boldogasszony-zarándokvonatot pünkösdkor. Ismét elzarándokolunk Međugorjéba, ezúttal is Székely János püspök atya lelkivezetésével, csak most októberben, hogy ne ütközzön a budapesti NEK-kel. Nagyon fontos számomra, hogy most már évről évre zarándokutat szervezünk a Baltikumba – idén július végén, augusztus elején –, végigjárjuk Észtország, Lettország, Litvánia nevezetességeit Palánki Ferenc püspök atya lelkivezetésével; a zarándoklatvezető Kuzmányi István diakónus lesz. Rendkívül fontosak a szentföldi útjaink is, mint említettem, jelenleg is van kint egy nagy csoport. Március elejétől újra indítunk zarándokutakat, hál’ Istennek nagy részük már teljesen megtelt, a jövő hónapi zarándoklatainkra még lehet jelentkezni. Lesznek repülős útjaink ismét Fatimába és Santiago de Compostelába is, érinteni fogjuk tehát az El Caminót is. Megemlítem az Új Ember 75. születésnapjára szervezett augusztusi fatimai zarándokutat, ami különleges öröm, hiszen jeles csapat jön velünk. Októberben Krakkóba és Częstochowába szervezünk zarándokutakat, Szent II. János Pál pápa születésének századik évfordulója alkalmából.

– Ha jól tudom, az elmúlt tizenkét évben húszezer ember zarándokolt Önökkel különböző kegyhelyekre.

– Zarándokvonattal jöttek ennyien velünk, de ennek a sokszorosa utazott velünk busszal, repülővel.

– Mivel magyarázza, hogy ennyire kedveltek ezek a zarándoklatok?

– A zarándokvonatokat 2011 óta szervezzük, és ezáltal nagyon sokan megismertek bennünket. A zarándokvonat különleges élményt nyújt a résztvevőknek. A jelenlévők közül később sokan felvetik, hogy menjünk el Fatimába, a Szentföldre, máshová. Ezek az utak folyamatosan bővülnek. Terveink szerint az idei év második felétől egészen különleges úti célokkal is fogunk jelentkezni, de erről egyelőre nem szeretnék többet mondani. Egyre többen vannak azok, akik elvárják tőlünk, hogy újabb helyszíneket is keressünk fel.

Fotó: Lambert Attila

Bodnár Dániel/Magyar Kurír