Kétnyelvű imakönyvbe foglalták a bizánci egyház költészetének gyöngyszemét

Tíz évvel ezelőtt alakult meg Debrecenben a ruszin nemzetiségi önkormányzat. A jubileumot a tavaly tavasszal átadott debrecen-józsai közösségi házban ünnepelték, amelynek során bemutatták a Paraklisz – Akathisztosz című kétnyelvű görögkatolikus imakönyvet, illetve megnyitották a Ruszinok a múló időben című vándorkiállítást. Az augusztus 3-án megrendezett esemény zárásaként pedig Kocsis Fülöp metropolita és Kramarenko Viktor, az Országos Ruszin Önkormányzat elnöke támogatói nyilatkozatot írt alá a józsai fatemplom felépüléséért.

A paraklisz elvégzésével kezdődött el az ünnepség a hangulatos rönkházban, amely megtelt a ruszin nemzetiséget képviselőkkel. Az Istenszülő Szűz Máriához mondott könyörgő ájtatosság szövegét már abból az imakönyvből követhette a közösség, amelyet most először lehetett kézbe venni.

Bár a vékony kötet az elmúlt év végén elkészült, és bemutatását áprilisra tervezték, hogy a májusi ájtatosságok során már egyre többen használhassák, a vírusjárvány okozta helyzet miatt csak most lehetett közkézre bocsátani. A háromszáz példányban megjelent imakönyvet a Görögkatolikus Metropólia, a Debreceni Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat, és az MTA-DE Néprajzi Kutatócsoportja közösen adta ki, az Emberi Erőforrások Minisztériuma finanszírozásával.

A kötet négy fő részből áll. A paraklisz egyházi szláv nyelvű változatát követi a magyar imaszöveg. Ezután található Ivancsó István atya szavaival élve „a bizánci egyház költészetének gyöngyszeme, az Istenszülő tiszteletére szerkesztett Akathisztosz himnusz” egyházi szláv és magyar nyelvű változata.

A magyar és ószláv nyelvű szövegek külön korpuszban kaptak helyet a kiadványban, de a szerkesztők távlati célja az, hogy a későbbiekben úgy is megjelentessék ezeket az imaszövegeket, hogy az imakönyv lapjain párhuzamosan fusson az egyházi szláv és a magyar nyelvű ájtatosság. Ezt sajnos most a forrásszövegek nem tették megvalósíthatóvá.

Telenkó Bazil, Debrecen Megyei Jogú Város Ruszin Nemzetiségi Önkormányzatának elnöke, a könyv egyik megálmodója elmondta, hogy a kötet lapjai között egy igazi különlegesség is fellelhető.

„A vallási néprajz kutatójaként számtalan esetben találkoztam azzal, hogy kisebb cédulákon, vagy esetleg az imakönyvek belső borítólapjaira kézzel jegyzett imaszövegek kerültek. A kutató számára a népi imádságok, magánájtatosságok lelőhelyeinek egyik jó terét biztosítják ezen dokumentumok, nem beszélve arról, hogy a generációkon át öröklődő imakönyvek hogyan segítik a családi imaszövegek fennmaradását. Feltéve, hogy nem esnek ki, nem vesznek el ezek a »pótlapok«. Ezen személyes imádságoknak kötetünk végén most helyet biztosítottunk” – részletezte az imakönyv tartalmát az elnök.

Hozzátette: a közösségépítést és közösségfejlesztést éppúgy feladatuknak tekintik, mint a nemzetiségi, hitéleti kultúra továbbadását. Nemcsak lokális közösségekért szeretnének felelősséggel tartozni, hanem a szétszórtan élő magyarországi és alkalomadtán a határainkon túl élő ruszinság identifikációjához is hozzá akarnak járulni. A Paraklisz – Akathisztosz kétnyelvű görögkatolikus imakönyv is ezt a célt szolgálja, akárcsak a tavaly megjelentetett Ruszin–magyar kétnyelvű görögkatolikus imakönyv, amelyben a görögkatolikus liturgia követhető egyházi szláv–magyar és fonetikus ruszin átiratban.

„Számos olyan rendezvény van országszerte, melynek során a magyar és a ruszin liturgikus nyelvet felváltva használjuk, de mindig hangosabban szól a magyar »Uram, irgalmazz«. Nincs ez így jól. A cirill betűs imakönyvek beszerzése ma sem egyszerű, nem beszélve arról, hogy az utánunk jövő nemzedékek már nem is nagyon tudják ezeket olvasni. Kiadványsorozatunkkal ezen kívántunk változtatni” – hangsúlyozta a debreceni ruszinok vezetője, aki önkormányzatuk alapításának tizedik évfordulója alkalmából számot is vetett köszöntőjében. Elmondta, hogy napjaink zűrzavaros identitásmintái mellett igyekeznek a tradicionális nemzetiségi értékrendszert megőrizni, közvetíteni, fejleszteni és továbbadni, amely elődeiktől rájuk maradt.

Ebbe a sorba illeszkedik a Ruszinok a múló időben című vándorkiállítás, amelynek megnyitója is az ünnepség része volt. A tárlat anyaga Budapestről érkezett, és a ruszin nép eredetét, történetét mutatja be népviseleteken, népi tárgyakon keresztül október végéig. A kiállítást Bartha Elek néprajzkutató, a Debreceni Egyetem rektorhelyettese mutatta be.

Puskás István alpolgármester szerint noha Debrecent úgy tartja számon a világ, mint a „kálvinista Rómát”, azért jól tudjuk, hogy a megyeszékhely sokfelekezetű, soknemzetiségű város, ez adja az erejét.

Az esemény zárásaként egy nyilatkozat aláírására is sor került: Kocsis Fülöp érsek-metropolita és Kramarenko Viktor, az Országos Ruszin Önkormányzat elnöke a közösségi ház szomszédságában felépülő fatemplom létrejöttét támogatta ezzel.

Forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye

Magyar Kurír