Ki segít a leginkább kirekesztetteken? – Koronavírus-járvány a görög menekülttáborokban

Kitekintő – 2020. április 1., szerda | 16:09

Az égei-tengeri befogadó központokban, menekülttáborokban 40 ezer menedékkérő várakozik. A túlzsúfoltság és a rettenetes higiénés viszonyok miatt előre látható, mekkora tragédia lesz a vírus elterjedése a szigeteken. A humanitárius szervezetek sürgetik a táborok kiürítését, de senki nem mozdul.

1300 emberre jut egy vízcsap, nincs szappan, egész családok élnek nem egészen három négyzetméternyi területen. Nem nehéz elképzelni, milyen apokaliptikus helyzet alakul ki, ha elterjed a vírus a görög szigeteken. A Leszbosz, Számosz, Chiosz, Lérosz, Kos szigetén felállított, maximum 6 ezer fő befogadására tervezett táborokban összezsúfolódott mintegy 40 ezer ember számára a kézmosás és a szociális távolságtartás szabályainak betartása lehetetlen, és akkor még nem esett szó arról, ki kezeli majd a betegeket ezeken a helyeken, ahol alig-alig vannak orvosok.

„Itt lehetetlen lenne megállítani a járványt – nyilatkozta Hilde Vochten, az Orvosok Határok Nélkül szervezet görög irányítója. – Eddig nem láttunk olyan hiteles vészforgatókönyvet, amely megmondaná, hogyan kezelhetjük, védhetjük meg az embereket a vírus esetleges elterjedése esetén.” 

A sok szerencsétlen sorsú ember – köztük számos idős, krónikus beteg, gyermek, kísérő nélküli kiskorú, várandós asszony, fogyatékkal élő – számára a Covid-19 csak egy a leselkedő veszélyek közül, amelyekkel szembe kell nézniük.

Ezek az emberek, akik főként Afganisztánból, Szíriából, Irakból, Fekete-Afrikából menekültek el, az ENSZ és Törökország között 2016-ban megkötött egyezmény óta alig mozoghatnak, nem csak más európai országokba nem tudnak menni, de még Görögország szárazföldi területére sem mehetnek kérelmük elbírálása nélkül, ami több mint egy évig is eltarthat. Ezért folyamatosan emelkedik a létszámuk a szigeteken, és emiatt elfogadhatatlan higiénés, egészségügyi körülmények között élnek. Nincs biztonság a táborokban, sok a baleset is, mint a néhány héttel ezelőtti tűzeset, ami a leszboszi Mória menekülttáborában egy kislány halálát okozta. Ezen túl nagy mértékű az erőszak és a kirekesztés is.

Amióta február végén Erdoğan török elnök megnyitotta országa határait Görögország felé, a helyzet tovább nehezedett. Ráadásul a parti őrség és a görög rendfenntartó erők keményen reagáltak, sok bevándorlásellenes nacionalista csoport és a kimerült helyi lakosság egy része is erőszakosan próbálta megakadályozni a tömeges bevándorlást, megpróbálták megnehezíteni a civil szervezetek munkáját, megfélemlítve munkatársaikat, megrongálva a humanitárius segélyeket őrző raktáraikat.

Ezért 21 humanitárius szervezet – köztük az Amnesty International, a Human Rights Watch és a Jezsuita Menekültszolgálat – azt kérte a görög kormánytól, hogy azonnali hatállyal vessen véget annak a helyzetnek, hogy a migránsokat a befogadó táborokban zsúfolja össze: „Egy olyan helyzetbe kényszerítik ezzel a menedékkérőket, amely sérti emberi jogaikat, méltóságukat, és ami semmiféle egészségügyi követelménynek nem felel meg.” Micotákisz kormánya ugyanis karantént rendelt el a befogadó központokban. Azt is kilátásba helyezték, hogy felfüggesztik a civil szervezetek tevékenységét, két héten át nem engedélyezik az alapvető szolgáltatásokat sem, szigorúan ellenőrzik a kilépést és az élelmiszerszállítmányok érkezését is.

Az elmúlt napokban az ENSZ azt kérte a görög kormánytól, hogy a leginkább veszélyeztetett embereket szállítsa át a szárazföldre, de Athén egyelőre elutasította a kérést, azt állítva, hogy a szigeteken kisebb a fertőzés veszélye. A hónap elején Európa ígéretet arra, hogy befogad 1600 kísérő nélkül érkezett kiskorú menekültet a táborokból, de a projekt éppen a járványveszély miatt leállt, csakúgy, mint egy másik projekt, amely 2000 eurónyi összeggel támogatta volna azokat a migránsokat, akik készek önként hazamenni szülőföldjükre.

Vannak azonban olyanok, akik nem adják fel. Pietro Bartolo, a menekültválság során híressé vált lampedusai orvos, európai parlamenti képviselő kijelentette: „Kollégáimmal azon dolgozunk, hogy a legveszélyeztetettebb embereket evakuálják Görögország szárazföldi területére és Európa más helyeire. Számos ország pozitív választ adott, készek a befogadásra, természetesen a szükséges intézkedések betartásával.” Bartolo hozzátette, hogy „nem feledkezhetünk meg a leszboszi lágerekbe zárt emberekről, akikről ma már senki nem beszél, azokról a gyerekekről, akik mindenüket elveszítették és már annyira nem érzik magukat emberi lénynek, hogy sokan öngyilkosságot kísérelnek meg.”

Addig is, amíg nem születik emberséges megoldás, a tábor lakói a legrosszabbra készülnek. Mória táborában a Team Humanity nevű civil szervezet segítségével elkezdtek maszkokat varrni, Számoszon a gyerekek oktató plakátokat készítettek arról, mennyire fontos kezet mosni és betartani az alapvető higiénés szabályokat. Annak, aki megteheti…

Fordította: Thullner Zsuzsanna

Forrás: Mondoemissione.it

Fotó: Mondoemissione; Facebook

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria