Kincsek Mátyás király korából – Tárlat a szombathelyi püspöki palotában

2018. október 28., vasárnap | 13:42

Október 25-én új tárlat nyílt Szombathelyen, a püspöki palota Sala Terrena termében. A december 20-ig megtekinthető kiállításon az egyházmegyei gyűjteményekben fellelhető, Mátyás királyhoz köthető, illetve korabeli értékes kiadványokat, tárgyakat, emlékeket ismerhetik meg az érdeklődők.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A kiállítás megnyitóján Székely János megyéspüspök kiemelte, hogy a püspöki palota Sala Terrena terme méltó környezetet ad a kiállításnak, hiszen azok között a kövek között sétálhatnak a látogatók, amelyek közül hármat Mátyás király korában, a 15. században fedeztek fel Szombathelyen. „Ez volt a reneszánsz korszaka, amikor nagy érdeklődéssel fordultak újra az antikvitás felé az emberek, tudósok” – emlékeztetett a főpásztor.

Mátyás olyan korban élt, amely mélységesen keresztény volt, és ez a királyi udvaron is látszott. Mátyás király mindennap misén vett részt, esténként vesperáson; a böjtöt szigorúan megtartotta. Mátyás szerette és támogatta a szerzeteseket: cisztereket, pálosokat, obszerváns ferenceseket. A pénzeire Szent László király és a Szűzanya képét verette. Olyan korban élt, amikor az egész társadalmat áthatotta a kereszténység, az evangélium fénye: a tudományokat, a mindennapi életet, a kultúrát. Mátyás küzdött azért, hogy országát naggyá, erőssé tegye; és ebben a küzdelemben az Egyház támogatására is számíthatott – zárta beszédét Székely János püspök.

Török József egyháztörténész, egyetemi tanár a tárlatot megnyitó beszédében kifejtette: Mátyást mindössze tizenöt évesen választották királlyá, de hamar megtanulta, hogyan érvényesítse akaratát udvarában és az országban. – Abban a korban az Egyház és az állam egymásra voltak utalva, így óhatatlanul is beleszólt Mátyás például a főpapi kinevezésekbe. De a király személyiségét, vallásosságát, az Egyházzal való viszonyából megrajzolni nem lehet. Meg kell vizsgálni tetteinek mozgatórugóit is – figyelmeztetett az egyháztörténész –, és ha így teszünk, akkor személyiségében észrevesszük mély vallásosságát, őszinte hitét.

III. Kallixtusz pápa biztatta Mátyást, hogy kövesse apja, Hunyadi János nyomdokait, és legyen a kereszténység védelmezője a terjeszkedő Oszmán Birodalom és az iszlám hit ellen, legyen Európa védőpajzsa. Mátyás így kezdte meg uralkodását, és ebben a Szentszék támogatta őt: nemcsak erkölcsileg, hanem anyagilag is. Ez is azt mutatja, hogy a kereszténység védelmében jól együtt tudott dolgozni a Szentszék és Mátyás király – szögezte le Török József.

Felidézett egy különös epizódot is a két fél viszonyából: Mátyás azzal fenyegette meg a pápát, hogy ha nem sikerül megegyezniük bizonyos kérdésekben, akkor a bizánci kereszténységhez csatlakozik. Persze azt Mátyás is tudta, hogy az ország latin kereszténységét nem lehet görög kereszténységre cserélni, de jó érv volt számára a pápa ellen, amikor III. Kallixtusz idegen papokat nevezett ki a magyar főpapi székekbe. Ekkor Mátyás felesége rokonai közül nevezett ki két kiskorú gyermeket főpapi stallumokba. Persze ez azzal is járt, hogy ők nem szóltak bele az Egyház életébe.

Török József azt is kiemelte: Mátyást szoros kapcsolat fűzte a szerzetesekhez, különösen a pálosokhoz, és támogatta például az obszerváns ferenceseket. Jól érezte magát a szerzetesek között.

Mátyás király igazi hittantanára az apja, Hunyadi János volt. Róla köztudott volt, hogy nagyon komolyan vette keresztény hitét. Mátyás ebben is igyekezett apja nyomdokaiba lépni. Mátyás vallásosságát jelzi, hogy például teológiai vitát folytatott egy domonkos szerzetessel arról, hogy vajon miért Pétert bízta meg Jézus az apostolok között az elsőséggel.

Török József hangsúlyozta: Mátyás környezetében rendkívül művelt papok éltek, akik a kódexeket állandóan olvasták. Mátyás velük folytatott teológiai beszélgetéseket, és az így szerzett ismereteket felhasználva néha teológiai vitákba is bekapcsolódott. De a korabeli újplatonista filozófia vagy az iszlám filozófusok kereszténységgel össze nem egyeztethető tételeit is elítélte.

Mátyás király humanista, reneszánsz fejedelem volt, de ami a legfontosabb: hívő, keresztény ember, aki hivatását – ami az uralkodás és a Magyar Királyság védelmezése volt – hitéből fakadóan mindvégig ellátta. E gondolattal zárta megnyitó beszédét Török József egyháztörténész.

* * *

A szombathelyi tárlaton – a már említett római kori kövek mellett – láthatók többek között a hívek számára készült, a gyónást segítő könyvek vagy a papok számára hasznos tudnivalókat tartalmazó kiadványok; Mátyás korabeli ősnyomtatványok, amelyek az akkori tudományos világképet és egyházi irodalmat illusztrálják. Megtekinthető Mátyás birtokadományozó oklevele is, továbbá korabeli pénzérmék, ostromhoz használt kőgolyó, illetve rajz a szombathelyi várról.

A kiállítást 2018. december 20-ig tekinthetik meg az érdeklődők Szombathelyen, a püspöki palota Látogatóközpontjában.

Forrás és fotó: Szombathelyi Egyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
hirdetés
Vezető híreink – olvasta már?
ferenc-papa-ha-nem-bocsatasz-meg-testvereidnek-isten-sem-bocsat-meg-neked
Ferenc pápa: Ha nem bocsátasz meg testvéreidnek, Isten sem bocsát meg neked!

A Szentatya április 24-én folytatta a Miatyánkról szóló katekézissorozatát. Ma is az Úr imájának arról a mondatáról elmélkedett, amelyben azt kérjük, hogy az Úr engedje el adósságainkat, vétkeinket, amint mi is elengedjük embertársainkét. Beszédének fordítását teljes terjedelmében közöljük.

2019. április 24., szerda
az-otodik-evangelium-egy-multfeltaro-evtized-szentfoldon-voros-gyozo-akademikus-professzorral
Az Ötödik Evangélium – Egy múltfeltáró évtized a Szentföldön Vörös Győző akadémikus professzorral

A kutatások lenyűgöző eredményeiről és a 20. századi „előkutatásokra” visszatekintő dokumentációkból már a harmadik reprezentatív akadémiai monográfiája jelent meg. Húsvét alkalmából az „Ötödik Evangélium” üzeneteiről kérdeztük Vörös Győzőt.

2019. április 24., szerda